A józan alkoholista kifejezés jellegzetesen A.A. fogalom, amely némi magyarázatra szorul. 

Szerintük kétféle alkoholista létezik; az egyik még iszik, a másik már nem. Véleményünk szerint alkoholistává átlagos ivóból válik valaki, azt azonban, hogy ez mikor következik be pontosan, nem lehet meghatározni. Egy napon a mértéktelen ivásból, iszákosságból, betegség lesz. Eddig a pontig egyértelmű az ember felelőssége. Ezután már olyan lelki és fizikai betegséggel állunk szemben, ahol megkérdőjelezhető a személy józan ítélőképessége. 

Amíg a szenvedő alkoholista nem ismeri el betegségét, orvosi szaknyelven nem rendelkezik betegségtudattal, addig a józan alkoholista felismeri valós helyzetét, segítséget kér és fogad el. Élete egy minőségileg egy teljesen új élet lesz. Nem védekeznek már, nem tagadják betegségüket, de nem is dicsekszenek vele; egyszerűen elfogadják. A szenvedő alkoholista folytatja önpusztító ivászatát, mert nem vallja be betegségét. A józan alkoholista tudja, hogy beteg, ezért tudatosan vállalja a teljes absztinenciát. Tisztában van azzal, hogy éppen betegségének következményeként nem fogyaszthat szeszes italt. Az alkoholizmus betegség lényege pontosan abban áll, hogy a személy képtelen mértéket tartani. Kontrollvesztővé válik. A kontroll minden normális, átlagos ember természetes tulajdonsága. Az alkoholista ezt a kontrollképességet „örökre” elvesztette. A józan alkoholista azért sem iszik, mert tudja, hogy betegsége „progresszív” (haladó, élenjáró). Ez a kifejezés néhány szakember szerint tudománytalan. A józan alkoholisták erre azt válaszolják, hogy ők tudományosan sem szeretnének meghalni idő előtt. Aki szenved ettől a betegségtől, a lelke mélyén nagyon is érzi, és tudja, miről van itt szó. Évtizedes józan élet után elfogyasztott alkohol következtében rosszabb állapotba esik vissza az ember, mint amikor abbahagyta. Tudnak egy amerikai férfiról, aki tizennyolc évi absztinencia után esett vissza, egyetlen pohár ital elfogyasztása után. Szó szerint csak az isteni csoda mentette meg az életét; ma már ismét tíz év józanságot mondhat magáénak. Az A.A. tanítása szerint életbevágóan fontos tudatosítani, hogy aki alkoholistává vált, soha többé nem szerezheti vissza mértéktartó ivási képességét. 

Számtalan szomorú haláleset igazolja ezen állításunkat. Sokan hosszabb-rövidebb józanság után elhitetik magukkal, hogy ők meggyógyultak, tehát mértékkel fogyaszthatnak egy-egy pohárral. Az eredmény lehangoló. 

A gyógyszergyárak azt sugallják, hogy eljön az a nap, amikor majd feltalálják az alkoholizmus elleni gyógyszert, és akkor mindenki büntetlenül ihat, amennyit megkíván. A józan alkoholisták ezen csak mosolyognak. Ők vallják, hogy az ember legbensőbb részéhez, - ahol ez a betegség is pusztít nem lehet anyagi, materiális oldalról hozzáférni. Erre csak Isten képes áldott, gyógyító érintésével. Az A.A. felépülési programját ettől kezdve tudománytalannak bélyegzik. Ebben a programban nincs semmi „új”. A józan alkoholista nem analizálja magát és másokat, nem állít fel diagnózisokat, nem azzal foglalkozik, hogy miért lett ő alkoholbeteg, hanem naponta felteszi a kérdést: hogyan tovább? Napi lelkiismeretvizsgálata során felteszi a kérdést: akkor leragadunk ebben a mocsárban, vagy pedig Isten segítségével továbblépünk? Az A.A. számos módszert kínál a józanság megtartásához. Ezek között első ilyen eszköz a „misztikus mai nap”.

Csak a mai nap.

Mindjárt itt a legelején kezdjük imával a napot

Szolgád fölé ragyogtasd fel arcodat,

Irgalmasságodban szabadíts meg engem, 

Uram, ne hagyd, hogy szégyent valljak,

Hiszen Téged hívlak

Zsolt 30,17-18