A világörökség egyik vártemploma

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tortenelem_szekelyderzs-23.jpgSzékelyderzs – népiesen Dözs – Székelyudvarhelytől szűk húsz kilométerre délnyugatra, a Nagy- (vagy Lok-) patak völgyében magas dombsorok közt fekszik. Neve a szláv Drž személynévből származik. Vártemploma egyike azoknak a romániai magyar műemlékeknek, amelyek az UNESCO-világörökség részét képezik.

1334-ben Ders néven említik először. A hagyomány szerint a régi falu a Pénzes-dűlőben volt, amely a tatárjáráskor pusztulhatott el. Ennek kápolnája is volt. Szájhagyomány szerint a mai lakosság Darócról került ide lakosságcserével, eszerint a templomot eredetileg szászok építették, akik Darócra költöztek át. A falu unitárius templomerődje egy XIII. század eleji kápolna bővítésével a XIV. század elején épült.
A Petki család ősi fészke
Székelyderzs a Petki család ősi fészke, udvarházuk a mai kultúrház helyén volt. 1910-ben ezerháromszázkilencven magyar lakosa volt, 1992-ben nyolcszáznegyvennégy lakosából nyolcszázharminchat magyar és nyolc román volt.
A trianoni békeszerződésig Udvarhely vármegye Udvarhelyi járásához tartozott.
A második bécsi döntés az új határ szomszédságába került községet magyar többsége ellenére román közigazgatásban hagyta, feltehetőleg azért, mivel a döntőbírák teljes hosszában Románia birtokában kívánták hagyni a Segesvár-Brassó vasútvonalat.
Az 1419-ből származó freskótöredék
Ahogyan azt már a felvezetőnkben röviden jeleztük, a falu unitárius templomerődje egy XIII. század eleji kápolna bővítésével a XIV. század elején épült, a XV. században átépítették, erődfalai XVII. századiak, az 1605. évi Basta-féle pusztítás után épültek meg. 1661-ben Ali pasa csapatai dúlták fel.
Belsejében számos 1419-ben készült freskótöredék került napvilágra.
1938-ban egyik befalazott ablakából rovásírásos tégla került elő.
A lőrések a védelmi szerepet igazolják
A templom falán felül érdekes szuroköntő nyílások láthatók, már-már díszes formájukat a praktika szülte.
A körítőfalon körben lőrések mutatják még a védelmi szerep fontosságát.
A kaputorony aljában kettős kapu áll: így ha a támadók a külsőn már át is jutottak, a belső kapu előtt megtorpanni kényszerültek, miközben a torony emeletéről a védők nyílásokon keresztül szurkot önthettek a nyakukba.
A különleges tárolóhelyek
Az erődtemplom érdekessége, hogy a falu népe itt tárolta a legfontosabb értéket: az élelmet – így a kiéheztetés ellen is fel volt készítve.
Külső támadás esetén elég volt bemenekülni az erődbe – az élelem már ott volt.
A bástyák között a várfal mentén félnyereg tető alatt hatalmas ládákban tárolták a gabonát, a saroktornyok emeletén pedig a szalonnák lógtak kampókra akasztva; és itt, külön megjegyeznénk, hogy ezt a hagyományt a falu lakói mind a mai napig őrzik.
Minden családnak saját ládái és kampói vannak
A tornyokat és a gabonás ládákat hetente egyszer, szerdán reggel hétkor lehet meglátogatni.
A templom békeidőben is zárva volt, kulcsát megbízott személy őrizte – nehogy egy sonka átugorjon egy másik kampóra… –, és szalonnát csak hetente egyszer, a hét bizonyos napján lehetett vételezni.
Az a háziasszony, aki – rosszul beosztva az élelmet – ettől eltérni kényszerült, bizony számíthatott a falu megvetésére.
A korai templomot a XV. század végén átépítik
A templom építése első formájában a XIII-XIV. század fordulójára tehető. E korai templom feltehetően félköríves záródású szentéllyel épült, hajója a mainál rövidebb és alacsonyabb volt.
1419-ben, amikor a falképeit festették, a hajófalak már a mai hosszúságot mutatták.
A XV. század végén a templomot gótikus stílusban átépítették a szomszédos Petekből Derzsbe települt Petki család támogatásával.
A hajó és a szentély boltozata egymástól eltérő méretű téglákból épült, amiből az a következtetés vonható le, hogy a mennyezet e két része nem egyidős.
A védelmi rész építéséhez szász templomerődök valamelyike szolgálta a mintát
A templom védelmi emeletének építési idejéről semmiféle adat nem maradt fönn.
Gyöngyössy János, a Székelyföldi vártemplomok c. könyvében ír arról, hogy feltételezhető az, hogy építéséhez a szász templomerődök valamelyike szolgáltatta a mintát.
E tekintetben a szászsebes melletti Buzd erődített temploma jöhet számításba, amelynek szentélyében az 1523-as évszám olvasható.
A lőrésekkel ellátott, gyámokra és támpillérekre nehezedő mellvéd nem készülhetett a XV. század végén – tudniillik közvetlenül a szentély boltozása után –, sőt, talán a XVI. század első évtizedeiben sem, mivel a templomokra épült, gyámos alátámasztású mellvédek a szomszédos Szászvidéken is csak később terjednek el.
Mindehhez az is hozzátehető, hogy a székelyderzsi templom védelmi emeleteinek fordított kulcslyuk alakú lőrései a könnyebb kézi tűzfegyverek számára készültek, ez pedig az építés idejét illetően szintén amellett szól, hogy a védelmi emelet nem a XV. század végén, a késő gótikus átépítés alkalmával, hanem később épülhetett.
Az 1606-ból származó tetőszerkezet
Az 1523-ban befejezett buzdi templomerőddel való vitathatatlan hasonlatosság, más elengedhetetlenül fontos adatok hiányában, egyelőre csak mint esetleges „terminus post quem” lehet segítségünkre a datálás kérdésében.
Megvizsgálva a templom védelmi emeletét, a padlástér felől jól kivehető, hogy mind a hajó, mind a szentély mellvédje falazatába foglal néhány, a tetőszerkezethez szervesen hozzátartozó gerendát.
Ez a tetőszerkezet, mint tudjuk, kevés utólagos kiegészítéssel 1606-ból származik.
Szintén Gyöngyössy erősíti meg azt is, hogy e tény feljogosít arra, hogy a székelyderzsi templom védelmi emeletének építését is erre az időpontra tegyük, és az eddigi datálásokkal szemben az emelet ily késői, XVII. század eleji építése mellett foglaljunk állást.
A harangtorony a védelmi rendszer legkorábban épült része
A támpillérek nélküli lőréses torony a templom épületétől külön, harangtoronyként épült, és minden bizonnyal a védelmi rendszer legkorábban épült része.
Építését a csúcsíves bejárat, a keskeny-magas lőrések alapján a XV-XVI. század fordulójára tehetjük.
Legfelső emeletét a falazat tanúsága szerint dongaboltozat zárta le.
Toronysisakjának középkori felépítéséről semmilyen adat nem maradt fenn, nincs kizárva, hogy építésétől az 1605. évi feldúlásig is erkélyes sisak fedte.
Feltételezésünk szerint a ma fennálló szabályos alaprajzú védőrendszer kiépítése előtt a templomot ovális alaprajzra épült cinteremfal övezte, amelynek bejárata a szóban forgó torony alatt nyílott.
E feltételezés az alábbi észrevételeken alapul:
– a harangtoronyként használt csúcsíves benyílóval áttört kaputorony kétségtelenül korábbi a ma fennálló védőfalaknál és bástyáknál;
– az alaprajzra tekintve szembetűnő, hogy e torony a templom hossztengelyéhez képest meglehetősen ferdén helyezkedik el, ez a dőlés pedig nehezen egyeztethető a ma fennálló szabályos erődrendszerrel, amelynek építői szemmel láthatóan szimmetrikus elrendezésre törekedtek;
– a torony legalsó emeletén nyíló, oldalra néző lőrések a ma álló védőfalak magas volta miatt sem a falakon kívüli teret, sem az udvart nem fedezik, tehát a szabályos erődrendszer utólagos emelése folytán veszthették el korábbi védelmi jelentőségüket;
– amennyiben ovális alakú zárt görbébe rajzoljuk a templom alaprajzát, a harangtorony úgy illeszkedik ebbe a görbébe, amiképpen a székelyföldi kerített templomok különálló harangtornyai a cinteremfalak görbületébe.
A Petki udvarházat feldúlják
Ilyen kerített templom lehetett kezdetben a székelyderzsi is, ugyanis a különálló harangtorony – a kaputorony – építésének csak akkor volt értelme, ha kerítés, cinteremfal is létezett, amelynek bejáratát védte.
Természetes, hogy e korai, a védelemben is szerepet játszó cinteremfal létezésével és alaprajzával kapcsolatban csak egy régészeti feltárás adhatna megnyugtató választ.
Bethlen Farkas feljegyezte Históriájá-ban, hogy Basta seregei a Petki udvarházat feldúlták.
A templomon és tornyán végzett javítások arra vallanak, hogy a fosztogatók a templomot sem kímélték.
A dúlás időpontját és körülményeit Gyulafi Lestár (1557-1616) említette anélkül, hogy az említett udvarház és a templom pusztítását szóba hozná.
Georg Krauss (1607-1679) segesvári krónikaíró is megemlékezett az eseményekről.
Bethlen Históriájá-ra és a helyi hagyományokra támaszkodva később Orbán Balázs írta le az eseményeket.
Az 1606. és 1607. években a templomon és tornyon tetemes ácsmunkát végeztek.
A templom fedélszéke és a vaspántos ajtók ekkor készültek, és ezek napjainkig fennmaradtak.
(folytatás a következő lapszámunkban)
* A rendelkezésünkre bocsátott dokumentációkért külön köszönet Keresztes Géza műépítész, műemlékvédő szakmérnöknek és Gyöngyössy János történeti grafikusnak; az illusztrációkat, a régi és a mai képeket Demján László műemlékvédő építész a saját munkájából, és gyűjteményéből küldte be a szerkesztőségünkbe. További képek: Magyari Hunor fotográfus.
www.kozpont.ro

Hírlevél



HTML formátum?

Joomla Extensions powered by Joobi

Böjte Csaba ofm gondolata

„Az élő Istennek érzelmei és vágyai is vannak, személyes, élő kapcsolatra törekszik az emberrel. Az Istennel való kapcsolat nagyon mély és érzelemmel teljes. Olyan intim, diszkrét és finom hívás ez, amiről nagyon nehéz beszélni. Olyan kapcsolat, amelyben nincsen testiség, amelyben nincsen anyagi vetület, de ettől még egészen valóságos.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)

Ma 2019. május 27. hétfő, Hella napja van. Holnap Emil és Csanád napja lesz.

Magnificat donate

Szeretettel köszönöm a gyermekeink nevében az adományt! Csaba t.

Amount: 

Szentferencalapitvany.org

Keresés

Belépés

Ablak a végtelenre

Jézus tudatosan arra kér...

Isten minden teremtett lényt – közösséget, népet, az egész emberiséget – meghív a végtelen felé.
Bővebben...

Ablak a végtelenre Android-on

Android okostelefonon és tableten is elérhető az Ablak a végtelenre című könyv napi kis adagokban.
Az app letölthető a Google Play-ből.

Pillanatkép

Facebook

Twitter

Facebook

Google Plus

YouTube