"...szomorkodni fogtok, de szomorúságtok örömre fordul.” 

Jn 16,16-20

Az elválás mindig szomorú, végzős, kirepülő diákjaimtól is nehéz elválni, habár tudom, hogy ez az élet rendje! Ahogyan a köldökzsinórt is elvágják, azért, hogy a baba önálló életet kezdjen el élni, ugyanúgy mi is a mama hotelből a reális életbe ki kell vezessük a felnőtt fiatalokat. Ugyanezt teszi Jézus Krisztus a mennybemenetelével, mert ha testi mivoltában örökre velünk maradt volna, akkor mi mindig minden gondunkkal ott toporognánk az ajtóban és akár kötélen is eresztgetnénk egymást eléje tanácsért, egy kis segélyért, támogatásért!

Péter a Színeváltozás hegyéről lejövet nem tudja a társaival - Jézus jelenlétében - a beteg fiút meggyógyítani, Jézus meg is dorgálja őket: „Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom? Meddig tűrjelek benneteket? Hozzátok ide!” Jézus ráparancsolt, s az ördög kiment belőle. A gyerek azonnal meggyógyult. Amikor egyedül volt, odamentek Jézushoz a tanítványok és megkérdezték: „Mi miért nem tudtuk kiűzni?” Ezt felelte: „Mert gyenge a hitetek. Bizony mondom nektek, ha csak akkora hitetek lesz is, mint a mustármag, s azt mondjátok ennek a hegynek itt: Menj innét oda! – odamegy, s nem lesz nektek semmi sem lehetetlen." Mt 17,17

Ugyanaz a Péter a mennybemenetel után nagykorúságában kiteljesedve, bátran így szól a bénának: „Aranyom, ezüstöm nincs, de amim van, neked adom: A názáreti Jézus Krisztus nevében (állj fel és) járj!” Jobb kezénél fogva fölsegítette, mire annak nyomban erő szállt a lábába és a bokájába. Egy ugrással talpon volt, és tudott járni. Velük együtt bement a templomba, járkált, ugrándozott és dicsőítette az Istent. Az egész nép látta, hogy jár és dicsőíti az Istent." ApCsel 3,5

A mennybemenetel ünnepe az emberiség nagykorúságának az ünnepe! Jézus bízik bennünk és biztat, óriási feladatokat bíz ránk, az emberiségnek meg kell tanítsuk a SZERETET parancsát: „Menjetek el az egész világra, és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek. " Mt 16,15

Ne szomorkodjunk, hanem már ma induljunk a világ négy égtája felé és hirdessük bátran testvéreinknek, hogy Isten örök szeretettel szeret bennünket és, hogy az önzetlen, adakozó, irgalmas szeretet a válasz - a XXI. században is - világunk minden kérdésére!

Hiszem, hogy Jézus Krisztus nem egy utópiát kergettet velünk, hiszek a Szeretet végső győzelmében,

Csaba t.

Kép: Kedves Hajnika kisiskolás korában került hozzánk Dévára. Megnőtt, érettségizett, tanítóképzőt végzett, majd a Kászoni Otthonunkban nevelő volt a férjével, de aztán elkezdtek maszekolni (nálunk szabad) született négy saját gyermeke, akiket most gondos anyaként nevel Kászonban a férjével... Jó volt vele találkozni, jó látni, hogy felnőtt nagykorú keresztényként milyen szépen él családjával. Büszke vagyok a kirepült gyermekeinkre!!

2024. május 09.