2019-évet mi a Mennyei Atyánk évének szenteltük! Szeretettel megosztom a 32-hét elmélkedését, melyben a mi Istenünk egyszerűségéről, kicsinységéről elmélkedtem! Istennek milyen kicsi a lábnyoma a mi világunkban, Ő nem leural, hanem felemel bennünket! Isten nem terheli szemeteléssel a világunkat, neki nem kell a szívünkben palota, az Oltáriszentségben is megelégszik egy falat kenyérrel....
Gondoljunk arra a kis magra, akár a te létedet jelentő férfi, női ivarsejtre melybe Isten belecsomagolta az életet! Vajon mi mennyi mindent használunk fel, pazarolunk el a létünk fenntartásához! Hány kabátom, cipőm van, hány négyzetméteren élek, mennyi szemetet termelek hetente, havonta? Gondoljunk csak arra, hogy ha az Európai Unió elöljárói tervezték volna a világunkat, az embert akkor az hogy is néznénk ki, hány kezünk, lábunk lenne?!
Szeretettel megosztom a vasárnapi elmélkedésemet,
Csaba t.
