Ki vagyok én? Mi van bennünk? Azon a bizonyos keskeny, meredek úton, hogy meddig is haladtam, azt az élet mindennapi kihívásaira adott válaszaimból tudhatom meg! Csak az jön ki belőlünk, ami bennünk van! Hogy melyik kagyló hordoz igazgyöngyöt, azt csak akkor tudhatom meg ha megsebzem, ha felnyitom!
A mindennapi gondokra, kihívásokra, feladatokra adott válaszaim mutatják meg azt, hogy igazából, lelkem legmélyén én ki is vagyok! A komoly krízisek amikor sarokba szorítanak és mindenfelőlről támadnak, fedik fel a te igazi énedet. A citrom, a narancs, hogy mit hordoz magában azt csak akkor tudom meg, ha kifacsarom. Nem a prés teremti a nektárt, az a narancsban van, a gép csak felszínre hozza azt ami a narancsot naranccsá teszi.
Támadnak, megtaposnak, összetörnek, fáj, de elvezet az önismeretnek egy olyan mélységére, ami a napfényen ácsorogva soha nem tárulna elénk. Egy motor teljesítményét, a benne lévő erőt csak terhelés alatt lehet mérni. Ugyanígy az igazi énünket, a bennünk lévő értékeket, erényeket csak ostrom idején, a nehézségek, a gondok közepette ismerhetjük meg.
A húrokat meg kell érinteni, hogy halljuk azok felhangoltságát. A bennünk lévő erények milyenségével akkor szembesülünk, ha az élet nehézségei megérintenek. Bántanak, szenvedést, fájdalmat okoznak, de bölcsen lássuk be, hogy értékesek ezek a fájdalmak, mert szembesítenek állapotunkkal, és így a tökéletes harmóniáért tovább dolgozhatunk. Végül is Istent dicsőíteni, imádni, csak egy jól felhangolt hangszer tudja, és nekünk mindannyiunknak ez a létünk célja!
Szeretettel,
Csaba t.