Szent Ágoston (354–430) észak-afrikai születésű keresztény gondolkodó, hippói püspök, aki kanyargós fiatal felnőttkora és mély szellemi keresése után tért meg a keresztény hitre. Filozófiai és teológiai művei – köztük a Vallomások és az Isten városa – alapjaiban határozták meg a nyugati keresztény gondolkodást és a középkori kultúrát.

Döbbenetes, a mi korunkra is pontosan érvényes igazságot mond ki a ma, augusztus 28-án ünnepelt nyugati egyházatya, az Isten városa című munkájának XIV. könyvében:

„Két szeretet építette tehát a két várost: az istengyűlöletig terjedő önszeretet a földi várost, az önmegvetésig terjedő Istenszeretet pedig a mennyei várost. Amott a maga dicsőségében, emitt az Úrban gyönyörködik a lélek.”

A világunkat egy csodálatos vonzóerő, a szeretet tartja össze!

Ez az erő irányulhat teremtő Istenünk felé, és akkor azt nézzük, hogy mi a jó Neki, mi az Ő akarata, s azt örömmel, készakarva teljesítjük; a mindennapi eledelünk pedig Isten szent akarata lesz! Az Ő akarata szerinti élet: a szeretetben való kiteljesedés, az önmagunkról való megfeledkezés és a közösségben vállalt kisebb testvéri lét. A szeretet szeretetet szül, és a szép gyümölcsökben örökön örökké gyönyörködhetünk.

Sajnos a bennünk lévő szeretet önmagunk felé is irányulhat – egészen addig, amíg az önzés, a birtoklás, a hatalom utáni vágy átveszi gondolkodásunkban az uralmat. Az ilyen ember eljut odáig, hogy mindenki mást, akire nincs szüksége, vagy aki őt zavarja – nem beszélve arról, aki neki ellentmond –,azt gyűlöli. Isten is zavaró tényezővé válik számára, és így könnyen a gyűlölete tárgyává lesz, Akit szid, káromol, megtagad. Az önző ember lelke lassan megtelik keserűséggel, haraggal, gyűlölettel, amiben már ő maga sem leli örömét, s így lassan egy olyan falat épít maga köré melyben örökre elveszhet.

Irányítsuk tudatosan szeretetünket a végtelen, bennünket szerető Teremtőnk felé! Ne hagyjuk, hogy a saját énünk legyen a börtönünk, a bálványunk!

Szeretettel, 

Csaba t.