Augusztus 29-e az Oszmán Birodalom történetében – különösen I. Szulejmán szultán uralkodása alatt – kiemelt, szinte szimbolikus jelentőségű nap volt, amelyhez több sorsfordító hadi esemény és győzelem is fűződik. Néhány forrás szerint a törökök tudatosan is törekedtek arra, hogy a döntő csatákat vagy ostromokat Keresztelő János fejvétele napján (augusztus 29.) fejezzék be, mivel ezt a napot szerencsésnek tartották.

 

1. Nándorfehérvár eleste (1521. augusztus 29.):

I. Szulejmán szultán első nagy európai hódítása a „Magyarország kapujának” nevezett Nándorfehérvár (Belgrád) elfoglalása volt. A hónapokig tartó hősies ostrom után a vár keresztény védői pontosan augusztus 29-én kényszerültek feladni az erődítményt, ami megnyitotta a török hadigépezet útját a Magyar Királyság belseje felé.

2. A mohácsi csata (1526. augusztus 29.):

Öt évvel Nándorfehérvár eleste után, ugyanezen a napon ütközött meg I. Szulejmán serege II. Lajos király és Tomori Pál hadaival. A csata a magyar sereg megsemmisülésével, a király, a főpapság és a virágzó középkori magyar állam katonai-politikai vezetésének halálával zárult.

3. Buda elfoglalása csellel (1541. augusztus 29.):

Tizenöt évvel a mohácsi csata után a szultán seregei bevonultak Budára. Míg a gyermek II. János (Szapolyai János fia) és Fráter György a szultáni sátorban vendégeskedett, a janicsárok „nézelődés” ürügyén besétáltak a várba, és puskalövés nélkül megszállták azt. Ezzel a nappal vette kezdetét a 150 éves török hódoltság az ország középső részén.

4. Nagyvárad eleste (1660. augusztus 29.):

A Partium kulcsa és Erdély leghíresebb védőbástyája, a nagyváradi vár több mint egy hónapos ostrom után, augusztus 29-én adta meg magát az oszmán túlerőnek. A vár elvesztése megnyitotta az utat az Erdélyi Fejedelemség hanyatlásához és a hódoltság keleti kiterjesztéséhez.

Augusztus 29-e így a magyar történelemben a nemzeti tragédiák és a török terjeszkedés legsötétebb emléknapjává vált. Jó lenne ezt a napot csendben, imádságos bűnbánattal tölteni – hiszen nem tudhatjuk, mit hoz a holnap!

Ima Keresztelő Szent Jánoshoz

Dicsőséges Keresztelő Szent János, Krisztus Előfutára, a puszta kiáltó szava és az igazság bátor tanúja!

Hozzád folyamodunk ma, a te vértanúságod és fejvételed emléknapján. Te, aki nem féltél a hatalmasok előtt is kimondani Isten igazságát, és aki életed odaadásával pecsételted meg hivatásodat, tekints le ránk és aggódó nemzetünkre ezen a tragikus történelmi emléknapon!

Emlékezünk a múlt csapásaira, a mohácsi sík áldozataira, Buda és Nagyvárad elestére, nemzetünk széttöretésére és mindazon megpróbáltatásokra, amelyek ezen a napon érték népünket. 

Előtted hajtunk fejet, és kérjük közbenjárásodat Isten trónusánál:

Esd ki számunkra az igazi bűnbánat kegyelmét, hogy megtisztíthassuk szívünket és életünket mindattól, ami eltávolít minket Istentől!

Esd ki a bátorság lelkét, hogy ne a félelem, hanem az Istenbe vetett bizalom irányítsa lépteinket a próbatételek idején!

Esd ki az összefogást és a hűséget, hogy ránk bízott feladatainkat, állapotbeli kötelességeinket mindennap lángoló szeretettel teljesítsük!

Keresztelő Szent János, egyengesd el szívünkben az Úr útját! Taníts meg minket arra, hogy Krisztus növekedjen bennünk, mi pedig háttérbe vonuljunk; hogy életünkkel, áldozatvállalásunkkal és tiszta hitünkkel világító mécsesek lehessünk a sötétségben.

Segíts, hogy a te vértanúságod emléknapja – amely oly sok történelmi tragédiát hozott népünkre – ne a pusztulás emléke maradjon, hanem a szeretet, a béke és a kiengesztelődés ünnepévé váljon szívünkben és drága szülőföldünkön.

Óvjad gyermekeinket, nevelőinket, családjainkat az új tanévben!

Ámen.

Az igazságot, az életet, a szeretetet meglehet ölni, de harmadnap feltámad, 

Csaba t.