Pár gondolat a TÜRELEMRŐL!

Nyomtatás
Multithumb found errors on this page:

There was a problem loading image http://www.magnificat.ro/portal/images/stories/zoom/Egyesko/viewsize/100_0531.jpg
There was a problem loading image http://www.magnificat.ro/portal/images/stories/zoom/Egyesko/viewsize/100_0531.jpg

OltAz Olt, néhány kilométerre a forrásától, útba a tenger felé!


 

 

 

 

 

A mai társadalomban hihetetlenül sok türelmetlenség, feszültség van. Többen is kérdezték, hogy én mit értek türelem alatt? És hogy meddig kell türelmes lenni?

A türelem Isten csodálatos szép ajándéka, egy értékes, drága erény, melyért érdemes küzdeni. Ki ráérez a keresztény türelem édes izére, az nem csak sokkal eredményesebb, hanem sokkal boldogabb lesz, már a földi életében is.
Az orvos aki műt, nagyon nyugodtan, türelmesen végzi az életmentő műtétet. Nyugodt és türelmes, mert ismeri a szakmáját, tudja, hogy az operáció megmenti a beteg életét. Képes órákon Keresztül "pepecselni" és lelkében nyugodt derű van. Gondolom, ki ezt a nyugodt, türelmes "üzemmódot" nem tudja elsajátítani az nem is képes eredményesen segíteni a betegen.
A gyerek nevelésben is vannak dolgok amit el kell végezni, meg kell tenni, mondani, de amelyik nevelő türelmetlenül kapkod, verbálisan, vagy akár fizikailag is nyakon veri a gyereket, az még ha igaza is van, akkor is eredménytelen... A pedagógus kell tudjon parancsolni elsősorban önmagának, és csak utána képes szelíd jósággal az általa értéknek tartott ismereteket hitelesen felkínálni a gyermekeknek..
Az autót én hihetetlenül gyorsan is lehet vezetni, de soha nem szabad türelmetlenül kapkodni.... Gondolom, hogy az autó versenyző pilóták, a pillanat törtrésze alatt is képesek dönteni, de nem hiszem, hogy egy pillanatra is kicsúszna a kezükből az irányítás. Az ö életükben a türelmetlen kapkodás egyenlő az öngyilkossággal...
Engem a türelemmel való Ismerkedésben sokat segített az a felismerés, hogy végső soron minden a jó Isten csodálatos ajándéka... Ö egészen biztos, hogy nem állított egy lehetetlen feladat elé, vagy zsákutcába, és ha én mindent megteszek, akkor bízhatok abban, hogy ö eredményesé teszi a munkámat... Ő a jó Pásztor, és én vagyok a puli kutya szoktam mondani... A sereg az övé, én is az övé vagyok, ő jobban szeretné, hogy életünk legyen és életünk bőségben legyen mint én, vagy bárki más közülünk. Ez azt is jelenti, hogy ha társakat hívok magam mellé, akkor alázatos munkával a rám bízott feladatokat el tudom végezni, még ha ez a munka hegyek mozgatása is lenne... Ez a tudat bennem, hihetetlenül nagy nyugalmat és békét szül, melyből alázat és türelem fakad...
Ha elveszítem a türelmemet akkor mindig bűnbánatot tartok. Félre vonulok, leülök és elcsendesedek. A bocsánat kérés után, megpróbálom, ezt a cselekvő, hegyeket mozgató, de végtelen türelmes, szelíd életerőt, a világot tovább teremteni akaró Isten szeretetét az előttem álló feladatra öszpontosítani.  Tudom, hogy Isten általam is tovább akarja teremteni a világot. Amikor valami így születik meg előttem, akkor én csak alázattal térdre tudok borulni, hogy hálát adjak a szemem előtt kibontakozó szép világért.
Természetes, hogy a türelemben a mi mindannyiunk példaképe Jézus Krisztus, aki hihetetlen erővel, és kitartó türelemmel ment a Mennyei Atya által kiszabott úton, a Szeretet Útján... Nekünk csak követnünk kell Őt.
Szeretettel,
Csaba t.