2019. december 10. – Kedd

Nyomtatás
b_300_300_16777215_00_images_stories_Alapitvany_Hirek_q5mjEa3XTrqWIESCETVkDw.jpgFerenc pápa szerint, a leselejtezés korát éljük. Otthonainkban nem férünk, ezért sokszor az ami fölösleges, amiből több van, függetlenül attól, hogy az a bizonyos dolog jó vagy rossz, lomtalanítunk, kiszórjuk, eldobjuk. Ha valami nem tökéletes, ha egy ruhadarabon folt, szakadás van, nem megjavítjuk, hanem megszabadulunk tőle. Sajnos nemcsak a tárgyakkal, de gyakran az emberekkel is ezt tesszük. Ha valakiben problémát, gondot látunk, akkor nem vállaljuk a törődést, a párbeszédet, egyszerűbb törölni az ismerősök közül és hátat fordítani.
Annak idején, nagytatám az úton ha talált egy rozsdás szeget, hazavitte, kiegyenesítette, olajjal megkente s félrerakta azzal a jelszóval: "jó lesz majd valamire". A tárgyakat és méginkább az embereket meg kell becsüljük. Fontos, hogy mindaz amit Isten ránk bízott, s különösképpen mindazoknak akiknek a sorsát Isten a kezünkbe tette, nálunk biztonságban legyenek, bennünk gondoskodó, törődő barátokra találjanak. 
A világért és embertársaimért felelősséget vállalva, 
Csaba t. 
Evangélium
Egy alkalommal Jézus ezt a példabeszédet mondta tanítványainak: „Mit gondoltok? Ha valakinek száz juha van, és egy elcsatangol közülük, nem hagyja-e ott a kilencvenkilencet a hegyen, és nem megy-e, hogy megkeresse az eltévedtet? Ha aztán szerencsésen megtalálja, bizony mondom nektek: jobban örül neki, mint az el nem tévedt kilencvenkilencnek. Éppen így mennyei Atyátok sem akarja, hogy csak egy is elvesszen e kicsinyek közül.”  
Mt 18,12-14