Április 24 : Szent György napja - Az állatok első kihajtásának napja

Nyomtatás

Isten Szentje, Szent György védelmezze a gazdákat és a jószágot! 

Csaba t.
Sárkányölő Szent György évszázadokon át a lovagok, lovas katonák, fegyverkovácsok, Szijjártók, vándorlegények és utóbb a cserkészek patrónusa volt. Legendája szerint legyőzi a sárkányt és kiszabadítja a fogságból a királylányt.
Az igazi tavasz kezdetét a néphagyomány e naptól számítja. A rómaiak e napon ünnepelték Paliliát, mely pásztorünnep volt. E hagyomány továbbélése mutatható ki a hazai állattartás szokásaiban is. Az állatok első kihajtásának napja, amikor az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Szent György napon volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely általában Szent Mihályig volt érvényben.
Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. E napot a magyar néphit rontásra, varázslásra alkalmas időpontnak tartotta. Jellegzetes megnyilvánulása ennek a hitnek a harmatszedés. Az Ószövetség az ég áldásának, a termékenység jelképének és eszközének tekintette a harmatot. Hajnali harmatot szedtek a tejhaszon érdekében vászonabrosszal vagy a köténnyel, miközben mondogatták: Mind szedem..., vagy Vaját viszem, tejét nem, vaját viszem, tejét nem.
A harmatos ruhadarabot a tejes fazékba facsartak ki, hogy sok vajuk legyen. Közismert hiedelem, hogy a boszorkányok különböző tárgyakból (pl. kútágas, lepedő, kötény) tejet tudnak fejni. A boszorkányok rontása ellen zöld ágakkal, füstöléssel, fokhagymával védekeztek. Szent György napját a néphit alkalmasnak tartotta a földbe rejtett kincs keresésére, melyről úgy hitték, hogy minden hetedik évben ezen a napon lángot vet. Az egész magyar nyelvterületen hittek abban, hogy az e nap előtt fogott gyíkkal megelőzhető a torokgyík, ha megkenegetik a torkukat vele. Általában ilyenkor vetették a kukoricát, babot, uborkát. Ha a varjú nem látszott ki a búzából, jó termésre számítottak.
Időjárásjósló hiedelmek is kapcsolódnak a Szent György napja körüli időszakhoz, pl. úgy vélték, hogy ha e nap előtt megszólalnak a békák, az korai tavaszt és nyarat jósol. Általánosan elterjedt hiedelem szerint a Szent György nap előtti mennydörgés a bő termés előjele.
Forrás:Sulinet