Történelmi jelentőségű ünnepen vett részt vasárnap a gyimesbükki katolikus közösség: dr. Kovács Gergely gyulafehérvári érsek felszentelte az újjáépített Szent Péter és Pál templomot. A szertartás a hálaadás és a közösség erejének ünnepe volt.

Már kora reggel benépesült a templom környéke, a hívek és zarándokok közös imádsággal készültek a nagy eseményre. A szertartás az új kereszt megáldásával kezdődött, amikor az érsek emlékeztette a jelenlévőket: a kereszt Krisztus szeretetének és áldozatának jele, amely összekapcsolja a különböző nemzetekből érkező hívőket. A körmenet a templom bejáratához érkezett, ahol a főpásztor átvette a kulcsokat a plébánostól, majd kitárta az Úr házának kapuit: „Lépjetek be az Úr házának kapuin hitvallással, jöjjetek tornácaiba énekelve!” – hangzott fel hívó szava.

A templomszentelés szertartása Az ünnepi liturgia során sor került a keresztelőkút, a keresztúti stációk, a templom falainak és mindenekelőtt az oltárnak a megszentelésére. A Mindenszentek litániája alatt az érsek az apostolok és szentek közbenjárását kérte a gyimesbükki hívekért, majd elhelyezte az ereklyéket az oltárban, és krizmával megkente az oltárt és a falakat.

Az ünnepi szertartás egyik kiemelkedő pillanata volt, amikor dr. Kovács Gergely érsek elhelyezte az ereklyéket az oltárban. A bükki templom oltárába Szent Restitutus és Szent Ince vértanúk ereklyéi kerültek, jelezve, hogy a szentek közössége és a vértanúk tanúságtétele láthatatlan módon is jelen van az új hajlékban. A fények meggyújtásakor a hívek megrendülten élték át, ahogy a sötét templom hirtelen világosságban ragyogott fel: Krisztus világossága költözött az új hajlékba.

A katolikus egyház egyik legünnepélyesebb szertartásának, a templomszentelésnek fő mozzanatai közé tartozik a püspök bevonulása, a templom megszentelése vízzel és krizmával, az oltár felkenése és feldíszítése, valamint az első szentmise bemutatása. Ennek rendjét követték Gyimesbükkben is, a közösség mély átéléssel kapcsolódott be a liturgia minden pillanatába.

„A templom szépsége a közösség hite” Homíliájában dr. Kovács Gergely érsek kiemelte: bár a templom falai kőből, téglából, fából épültek, valódi szépségét a hívő közösség élő hite adja. Ez az épület legyen számotokra a hit, a remény és a szeretet otthona. A templom mindig emlékeztessen benneteket arra, hogy az igazi szentély minden ember szívében kell hogy felépüljön” – fogalmazott.

Az érsek Péter és Pál apostol példáját állította a hívek elé, hangsúlyozva, hogy a hűség, a kitartás és az áldozatvállalás ma is biztos alapot ad a keresztény élethez. „Ez a templom sziklára épült ház, de lelki alapja Krisztus és az apostoli hit. Legyen számotokra erőforrás, amelyben a jövő nemzedékei is megtalálják hitük biztos bázisát” – mondta.

A közösség hálája A szentmise végén Salamon József gyimesbükki plébános mondott köszönetet mindazoknak, akik imáikkal, anyagi áldozatukkal és munkájukkal hozzájárultak a templom újjáépítéséhez. Kiemelte két helyi születésű egyházi férfi támogatását is: az Egyesült Államokban élő, immár nyolcvanadik életévén túl járó Antal András lelkipásztor 40 ezer dollárral segítette a munkálatokat, míg a Magyarországon szolgáló Antal András diakónus harmóniumot ajándékozott a templomnak.

Az eseményen részt vett – többek között – Gyimesbükk két testvértelepülésének, Telkinek és Vértesszőlősnek a küldöttsége is. A főpásztor áldásával és közös hálaadással zárult a történelmi ünnep. A gyimesbükki közösség számára ez a nap nemcsak az új templom átadását jelentette, hanem a hitben való megerősödést és a közösségi összefogás gyümölcsének megtapasztalását is. 

A magyar kormány üzenetét is tolmácsolták Az ünnepségen jelen volt a magyar kormány képviseletében Zsigmond Barna Pál, az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese, országgyűlési képviselő. Beszédében hangsúlyozta: a kereszténység és a templomok a magyar identitás legszilárdabb alapjai, amelyek a nemzeti összetartozás zálogai. Nekünk, akik magyarul beszélünk, gondolkodunk és érzünk, a kereszténység jelenti a hitünk és identitásunk legszilárdabb alapját. Templomaink pedig a szellemi tradíciónk és a nemzeti összetartozásunk legősibb és legszentebb zálogai” – mondta. 

A politikus kiemelte: a magyar közösségek az anyaországtól távol is erősek maradtak, a legnehezebb időkben is megőrizték nyelvüket és hitüket. „Nem kevés erő kell ahhoz, hogy az anyaországtól ennyire távol magyarságában egy közösség fennmaradjon, sőt napról napra gyarapodjon és templomot építsen. Tudniuk kell, hogy ebben a küldetésükben önök itt, a Gyimesekben nincsenek egyedül. Amíg nemzeti kormánya van, az anyaország ott áll önök mellett – eddig is ott állt, és a jövőben is ott fog állni.” Zsigmond Barna Pál arra is emlékeztetett, hogy a magyar nemzet 2010 óta nemcsak nyelvileg és lélekben, hanem közjogilag is egységes. „A magyar kormány mindig ki fog állni önök mellett, az identitásuk és a megmaradásuk mellett. Elkötelezettek vagyunk a nemzeti összetartozás eszméje mellett” – hangsúlyozta.

A politikus beszédében Szent István király példáját is felidézte, aki a keresztény hit és államszervezet alapjaira építette a magyar jövőt. Ott, ahol templom van, remény is van. Ott, ahol pedig egy templom megújul, új tápláló források fakadnak a hit talaján” – fogalmazott, hozzátéve: a gyimesbükki hívek összefogása példaként állhat minden magyar közösség előtt. 

„Isten segítségével ez a szent hely tovább fogja hirdetni azt az összefogást, a hitet és alázatot, amely átsegített bennünket több mint ezer év megpróbáltatásain. Legyen Gyimesbükk régi-új temploma annak az ígérete, hogy míg Erdélyben, Székelyföldön és a Gyimesekben magyarul szól az imádság, nemzetünk nem fog elveszni a népek harcának zajló tengerén” – zárta gondolatait a magyar kormány képviselője.

„A lelki híd erősít meg bennünket” 

Az ünnepségen felszólalt Móczár Gábor, a Nemzeti Örökség Intézetének főigazgatója is, aki személyes meghatottsággal szólt a templomszentelésről. Mint mondta, a Gyimesekben mindig lelki erőforrásra találnak az anyaországból érkezők. A mai ünnep egy csodálatos töltekezés volt. Arra kérem önöket, hogy őrizzék meg imáikban az anyaországi magyarságot is. Mi pedig igyekszünk minél többet tenni azért, hogy közösségeink között a lelki híd megerősödjön” – hangsúlyozta. Hozzátette: amíg a Szűzanya oltalma és a keresztény hit összekapcsolja a magyar közösségeket, addig a magyarság jövője biztonságban van. 

www.szekelyhon.ro