Fennállásának 25. évfordulóját ünnepli a csíksomlyói kegytemplom kórusa. A jubileum alkalmából október 26-án, vasárnap a délelőtti szentmise után hálaadó hangversenyt tartottak a kegytemplomban.

A jelenleg negyven tagot számláló kórust 2000-ben alapította Bíró János kántor-karnagy, a ferences szerzetesek kezdeményezésére. Az énekkar azóta is hűen szolgálja küldetését: énekével nemcsak a liturgiát teszi ünnepélyesebbé, hanem közösséggé is formálja az éneklőket. A negyedszázados jubileum vasárnap alkalmat adott a hálaadásra és az öröm megosztására. A kórus tagjai hálaadó hangversennyel fordultak a jó Istenhez, és kórusművekkel örvendeztették meg mindazokat, akik velük együtt ünnepeltek.

Amikor énekelnek, a lelkünk felemelkedik Istenhez

Timár Sándor Asztrik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója a hangverseny után azt mondta, az elmúlt 25 évből 11 évet szolgált együtt a kórussal.

,,Nagyon csodálatos, ahogyan éneklenek, és mindig azt érzem, hogy felemelik a lelkünket Istenhez. Különösen szépek a karácsonyi koncertjeik. Több helyen is felléptek, de én mindig annak örülök a legjobban, ha itthon és szívvel-lélekkel éneklenek, és arra ösztönöznek minket is, hogy énekeljünk az Úrnak. Amikor ők énekelnek, a lelkünk jobban felemelkedik Istenhez” – emelte ki a kegytemplom igazgatója.

A kórus alapításának történetéről és a közösségben végzett szolgálat öröméről Bíró János kántor-karnagy, a kórus megalapítója osztotta meg gondolatait. ,,Amikor Csíksomlyóra kerültem, mindenképpen szerettem volna kórust alapítani, mert mindig szerettem az együtténeklés örömét, a többszólamúság szépségét. A ferences testvérek is bátorítottak ebben. Hirdetéseken, ismeretségek által toboroztuk az első tagokat. Már a kezdetekkor sokan lelkesedéssel csatlakoztak, és így, hála Istennek, megalakulhatott a kórus. Első fellépésünk advent első vasárnapján volt. Emlékezetes, bensőséges alkalom volt mindannyiunknak” – idézte fel a karnagy, aki azt is megjegyezte, az elmúlt években a kórus közösségét mindig a hit és a szolgálat tartotta össze.

,,Isten nélkül ezt nem lehet tenni. Mi csak az egy százalékunkat adjuk hozzá, a maradék kilencvenkilencet ő biztosítja. Szent Ágoston mondása – aki szépen énekel, kétszeresen imádkozik –, csak akkor igaz, ha tudatosan Istennek énekelünk. A szívből szóló ének lesz igazi ima” – hangsúlyozta Bíró János.

Éneklés, közösség, élmény

Mióta énekelnek a csíksomlyói kegytemplom kórusában?

Pál Edit: „Én a kezdetekkor csatlakoztam, közel 25 éve.”

Szabó Imola: „Én 2007-ben lettem tag. Immár 18 éve, azaz nagykorú lett az én kórustagságom.”

Hogyan kerültek a kórusba?

Pál Edit: „A férjem egyik rokona mesélte, hogy éppen megalakult a kórus, ahová még tagokat toboroznak, mondta, jöjjek én is, és örömmel csatlakoztam.”

Szabó Imola: „Amikor ideköltöztünk, eljöttem a kántor úrhoz, és kértem, hogy ha lehet, vegyen be a csapatba. Azt mondta, csütörtökön el kell jönni próbára, így kezdődött.”

Mekkora áldozattal jár a próbákra és fellépésekre járni?

Pál Edit: „Nem mondanám áldozatnak. Időt kell rászánni. A pörgős, munkás napok után sokszor nehéz eljönni próbára, de itt van egy megnyugtató erő. Megnyugszunk, ellazulunk és feltöltődve megyünk haza.”

Szabó Imola: „Már az első években megfogalmaztam, olyan, mintha itt egy oázis lenne. Kiszakadunk a napi mókuskerékből, szinte szórakozva dolgozunk, és közben szolgálunk. Ez mindig jóleső érzés, amiből építkezni lehet.”

Alá tudják támasztani Szent Ágoston mondását, hogy aki szépen énekel, kétszeresen imádkozik?

Szabó Imola: „Én otthon is sokszor dudorászom a kórusműveket, akár imával együtt, akár anélkül, de a lényeg, hogy ez egy különleges élmény.”

Az egyórás hangversenyen közreműködött hegedűn Czikó Zsuzsanna és Tímár Tímea, fuvolán Boldizsár Szabolcs, brácsán Antal Sándor, csellón Lázár Zsombor és nagybőgőn Szőgyör Árpád.

Bíró István ferences sajtóreferens

Fotók: Erdélyi Ferencesek