Losteiner János Leonárd OFM nyughelye a kegytemplom kriptájának régi részében 

 Halász János 1744 január 6-án született Kolozsváron. Hogy hogyan és mikor vette fel a Losteiner nevet nem lehet pontosan tudni. 1761-ben lépett a ferences rendbe. A noviciátus éveit Medgyesen és Székelyudvarhelyen töltötte, majd filozófiát tanult Esztelneken. Teológiai tanulmányait Kolozsváron végezte. 1768-ban pappá szentelték. Szolgált Kapjonban, Széken és Medgyesen, volt gróf Haller Antal káplánja, a kolozsvári teológiai főiskola, a Studium Generale lektora és tanára, majd Mikházán házfőnök és definitor. 1802-től haláláig Csíksomlyón élt, mint rendi történetíró. A középkori csíksomlyói templomot ugyanebben az évben bontották le, és kezdték építeni a ma is álló barokk templomot. Az új templom építésének vezetője és legfőbb mozgatója Losteiner Leonárd volt.

Összefoglaló műveit a csíksomlyói ferences kolostor és az erdélyi rendtartomány életéről – köztük a különösen fontos és sokat idézett Chronologiát – többnyire latinul írta. Életében semmi nem jelent meg tőle nyomtatásban. Egyetlen ismert magyar nyelvű kézirata Szűz Mária csíksomlyói kegyszobráról 2015-ben jelent meg „Istennek kincses tárháza…” címmel, Mohay Tamás szerkesztésében és tanulmányával. A néprajzkutató szerint Losteiner egy korforduló nemzedékéhez tartozott. „Szimbolikusnak láthatjuk, hogy ő állt ott a régi templom lebontásánál és az új alapozásánál – fogalmaz Mohay Tamás Csodatörténetek Csíksomlyón… című munkájában. – Amit ő látott, azt már utódai nem láthatták, és ez nem csak a falakra igaz, hanem a történetekre is. Ő az utolsó ferences, aki nagy latin könyveket írt, és az ő az első, aki megkísérelte tudását magyarul is írásba foglalni. Az ő életidejére esik az erdélyi ferencesek létszámának csúcsa és a folyamatos csökkenés kezdete is. (…) Losteiner fiatal korában még csodákat jegyzett fel élő tanúk hittel megerősített vallomásaiból, (…) utódai már csak ismételgették majd lassan el is felejtették a régi csodákat és azok egyre inkább már nem a hit ébresztői – csak történetek maradtak.” Losteiner Leonárd latin nyelvű történelmi munkáiból mindeddig csak részleteket fordítottak le magyarra.

A kolozsvári róm. kat. születési anyakönyv, a Magyar Katolikus Lexikon és Mohay Tamás írásai nyomán. szereda.Origo, 2026. május