" Az Isten országa nem jön el szembetűnő módon. Nem lehet azt mondani:
Nézzétek, itt van vagy amott. Mert az Isten országa közöttetek van."
(Lukács 17,20)
Úgy gondolom, több úton is eljuthatunk Isten országába, több módja is van annak, hogy felépítsük saját közösségünkben, lelkünkben. Csupán az építőanyag, a tégla közös. Ez pedig a szeretet.
Nyolc hónapja vagyok Csaba testvér kisiratosi gyermekotthonában. Önkéntes nevelőként dolgozok itt. A szeretet tégláit próbálom rakosgatni, munkatársaimmal és a gyermekekkel közösen.
Természetesen egyetlen építkezés sem megy problémák, akadályok nélkül. Vannak építőelemek, amelyeket nehezebb a megfelelő helyre illeszteni. Vannak olyan szituációk a gyermekotthoni munkában, amelyek nehézségeket szülnek. Ekkor van szükség a türelemre. A szeretet és a türelem párosa olyan erő, amely átlendíthet minden megpróbáltatáson.
A nehézségek közepette mindig arra törekszem, hogy magam előtt lássam a célt. Mindig arra kell gondolnom, hogy ezeket a gyermekeket nekünk kell az életre felkészítenünk, a jövőre, amelynek ők lesznek az alappillérjei. Ha az alapozást elrontjuk, megroskad az épület.
Nyitott szemmel kell járnunk! Észre kell, hogy vegyük, hol van szükség a segítségünkre. A környékbeli szegények feltérképezése is a gyermekotthon feladatai közé tartozik.
Egy kisiratos környéki faluban, Nagyvarjason, találtunk egy családot, ahol a szülők hiánya miatt, a nagymama nevelte két unokáját. Mónikával, az otthon vezetőjével kerestük fel ezt a családot. Borzasztó volt látni, hogy pár kilométerre a magyar határtól milyen állapotok uralkodhatnak. A nélkülözés, a nyomor itt is megvetette a lábát. A két kisgyermek egy sötét, füstös szobában élt. A nagymama óvódába nem járatta őket.
Első alkalmakkor ruhát és édességet vittünk nekik. Pár látogatás után a nagymama megkérdezte, hogy nem lehetne-e a gyermekeket Csaba testvér otthonába helyezni. A válasz természetesen egy nagy igen volt! Amióta itt vannak velünk, egészségesek, jó étvágyúak, teljesen kinyíltak. Kaptak egy esélyt, a szeretet apró tégláivá váltak.
Miért éri meg ezt csinálni? Például ezért a két gyermekért! Nincs nagyobb öröm annál, mint mikor esélyt adhatnuk egy jobb életre!
Apró tettek, apró lépések, egy-egy tégla és megszületik Isten országa!
Isten országát közösen kell felépítenünk! Jó látni, hogy az embereket mennyire megtudja mozgatni egy jó cél. A kisiratosi otthonnak sok-sok segítője van, sok-sok segítőkézzel közösen rakjuk a téglákat. Van, aki egy zsák krumplival, van, aki egy egész kamion bútorral támogatja a gyermekeket. A szeretet összeköt mindenkit, célt és erőt ad nekünk!
Tele vagyok hálával, köszönettel! Hálás vagyok a gyermekeknek, a sok-sok szeretetükért, hálás vagyok Csaba testvérnek, hogy az egyik otthonában dolgozhatok, és hálás vagyok az Úrnak, hogy az Ő országát építhetem!
Majzik Tamás