Kirándulás: Kenyérhegy és a Piski Arborétum

Nyomtatás

b_300_300_16777215_00_images_stories_Alapitvany_Hirek_kirandulasszaszvarosigyerekek.jpgKirándulás a Kenyérhegy és a Piski Arborétumban a szászvárosi Szent Erzsébet Gyermekotthon gyerekeivel

Az Erdélyi-érchegység és a Maros völgyének találkozásánál fekszik a kicsiny község, Arany. A középkori eredetű település fölé méltóságteljesen és félelmetesen emelkedik az Aranyi-hegy, vagy más néven Kenyér-hegy. A Kenyér-hegy Nagyrápolt felé eső oldalán feküdt a rómaiak Petrae nevű települése. A falut a középkorban valószínűleg magyarok lakták. 1332-1337 között neve szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. 1333-ban pedig egy oklevél említette Hunyad megye szolgabíráját is, aki aranyi nemes volt. A hegyet alkotó negyedkori trachiandezitet már a rómaiak is bányászták, mára viszont felhagytak kitermelésével. Az idők folyamán az egykori hegy 40%-át elpusztították. Jellemző lelőhelye a pszeudobrookit nevű ásványnak, amelyet Koch Antal az itt talált minta alapján írt le 1878-ban. 2006-ban két gráci geológus új ásványfajként írta le az itt talált fluoromagneziohastingsitet.
Piski nevezetessége az arborétum, mely Piski Dédács nevű városrészében található. A 18. században a Gyulay család birtokában álló területet Gyulay Ferenc kezdte el parkosítani. A város felőli fronton áll az eredetileg 1700 körül épített, mai formájában klasszicista stílusú Gyulay-kastély.A jellegzetes angolparkról Kazinczy Ferenc is megemlékezik, aki 1816-ban járt itt a család vendégeként. Kazinczy kedvenc helyén emlékkő áll. A két világháború között Ocskay István volt a park tulajdonosa, aki újabb fajokkal gazdagította. Ma 250 európai, ázsiai és észak-amerikai fa- és cserjefaj található meg benne. Az arborétum 67 hektár alapterületen fekszik, a parkot átszelő keskeny utak, patakok, hidacskák útvesztőjében romantikus sétát tehet az idelátogató turista.