A vendégfogadás irányába nyit a tusnádfürdői Szent László Gyermekotthon, idéntől zarándokházként kapcsolódik be a fürdőváros és Székelyföld életébe. Az egykor Anna villaként ismert épületet felújították, és tizenhat szobában fogadnak vendégeket.

Az elmúlt évben a Dévai Szent Ferenc Alapítvány gyermekotthonai – tételesen a gyergyószárhegyi, a csíkszentsimoni és a tus­nád­fürdői – sorra váltották ki a vendégfogadáshoz szükséges turisztikai engedélyeket és indították el turisztikai szolgáltatásaikat. A székelyföldi vendéglátásba való szerves bekapcsolódás szándéka annyira eltökélt, hogy nemcsak szálláslehetőséget, hanem szabadidős programokat is kínálnak a térségbe érkezőknek.

– Célunk, hogy e szolgáltatás révén önfenntartóvá tegyük otthonainkat

Egyre kevesebb a bentlakó

A tusnádfürdői gyermekotthon épülete eredetileg vendégfogadásra épült, valamikor az 1880–1890-es évek között – egyike azoknak a nagyméretű villáknak, amelyet jómódú családok építettek egykor. A jelenleg gyermekotthonként – és idén nyártól zarándokházként is – működő épület bejárata melletti falon ma is olvasható az egykor Anna villa néven ismert ház története, ahol 2003 után kezdődött a hátrányos helyzetű gyermekek nevelése.

– Tíz évvel ezelőtt még hangos gyermekzsivaj volt ebben a házban, száz fiatal is megfordult itt egy évben. Ma 10-15 gyermeket gondozunk, és az erre kapott állami támogatással együtt is egyre nehezebb lett az épület fenntartása. Ezért döntöttünk úgy, hogy zarándokházként is megkezdjük tevékenységünket– avatott be az elképzelésbe Lakatos Szidónia Edina.

Az impozáns, kétemeletes épületet az elmúlt évben kívül-belül felújították, benne a vendégfogadásra külön bejáratot és tizenhat szobát jelöltek ki. Természetesen a turisztikai szolgáltatás működtetése nem zavarhatja a gyermekotthon hétköznapjait, a bentlakók biztonságát, erre külön figyel az otthon vezetősége, közölték.

A megyei gyermekvédelmi és szociális igazgatóság vezetője szerint általános jelenség a nagyobb gyermekotthonok elnéptelenedése, hiszen a nemzetközi és országos előírások is azt szolgálják, hogy az állami rendszerbe kerülő fiatalokat családi otthonokba vagy nevelőszülőknél helyezzék el.

– A 7 évesnél kisebb gyermekeket például csak nevelőszülőknél lehet elhelyezni, az ennél nagyobbak kerülhetnek központokba, de a törvény ott is előnyben részesíti a kisebb, családias otthonokat– ismertette a vonatkozó előírások szellemét érdeklődésünkre Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője. – Mindezek fényében érthető tehát, hogy a szárhegyi, csíkszentsimoni és most már a tusnádfürdői otthon is alternatív megoldást keres arra, hogy önfenntartóvá váljon – tette hozzá.

Turisztikai programokat is nyújtanak

A gyermekotthonok vezetőinek elszántságát, hogy turisztikai szolgáltatóként is megállják helyüket, bizonyítja, hogy a szállás és étkezés mellett szabadidős programokat is szerveznek vendégeik számára, Tusnádfürdőn főként a sport és természetjárás iránt érdeklődőknek.

– Szervezünk gyalog- és biciklitúrákat, medvelesre visszük a vendégeket, a környék történelmi jelentőségű helyszíneit is megmutatjuk. Ezenkívül szervesen bekapcsolódunk a fürdőváros turisztikai stratégiájába, vagyis a közeljövőben a gasztronómia területén, a helyi ízek népszerűsítésében és feltálalásában is partnerséget vállaltunk – részletezte az otthon vezetője.

Böjte Csaba Ernő alpolgármester lapunk kérdésére megerősítette mindezt, hozzátéve: Tusnádfürdő bekapcsolódik a Hargita megye Európa Gasztronómiai Régiója 2027-es programsorozatba. Mi több, a Szent László Gyermekotthonnal, illetve a Kanta Szakképző Központtal létrejött együttműködésnek köszönhetően jövőtől turisztikai képzések indulnak a városban.– fogalmazott lapunknak Lakatos Szidónia Edina, a tusnádfürdői gyermekotthon vezetője.

Pál Bíborka

www.hargitanepe.ro