Úgy cselekedni, hogy megmaradjunk

Kategória: Marosillye Találatok: 1567

b_300_300_16777215_00_images_stories_Alapitvany_Kepzesi_kozpontok_61229.jpgBethlen Gábor zászlajának felvonásával kezdődött november 16-án Marosillyén az Erdély nagy fejedelemének emlékét idéző idei ünnepség. Varga Csaba, a Veresbástya gondnoka örömmel üdvözölte a jelenlévőket, felkérve a Bethlen Gábor szellemiségét ápoló Hunyad megyei civilszervezeteket, közösségeket, hogy rövid felszólalásokkal, koszorúzással róják le kegyeletüket a fejedelem emléke előtt.

Elsőként Palkó Cecília, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke köszöntötte a jelenlévőket, fontos üzenetként fogalmazva meg Bethlen Gábor fejedelemmé választásának 400. évfordulóján azt, hogy ma is olyan vezetőkre van szükségünk, akik hittel, reménnyel, jövőbetekintő tudással és önzetlenséggel cselekednek népünk megmaradásáért.  
Balogh Botár Károly Csaba, a dévai Téglás Gábor Elméleti Líceum aligazgatója a tanintézmény közösségének kitartó munkájáról, eredményeiről beszélt, az ennek hátterében munkálkodó összefogásról, melynek a civilszféra, az egyházak és az RMDSZ egyaránt részese. Kiemelt sikerként említette az iskolaközösség által tavaly felvállalt örökségvédő programot, melyben a dévai diákok és tanáraik példaértékű lelkes magatartásról tettek tanúságot.
Máté Márta kisebbségi tanfelügyelő az RMDSZ megyei szervezete nevében helyezte el az emlékezés koszorúját a Veresbástya falán.
A dévai Bethlen Gábor helytörténeti kör nevében Deák Levente nyugalmazott jogász köszöntötte az ünneplőket. konkrét értelmezést keresve a bethleni szellemiségre, melyet egykori nagyenyedi diákként ő maga is megtapasztal: – Mai napig sem sikerült pontosan megfejtenem az előttem járó nemzedék, tanáraim, szüleim titkát. De látom azt, hogy nekik mindig sikerült felülemelkedniük a napi gondokon és teljes odaadással törődni a rájuk bízott nemzedékkel, életre szólóan beléjük oltani a leendő szakmájuk szeretetét, a toleranciát, a soha nem apadó tudásvágyat, az elődök megbecsülését. És ezt az enyedi diákok ezrei vitték magukkal szerte a világba, helytállva, bárhová sodorta őket az élet.
A Dél-Erdélyért Kulturális Társaság képviselője Bethlen Gábornak az Istenbe vetett töretlen hitét állította példaként az egybegyűltek elé, rámutatva, hogy a fejedelem minden körülmények között kitartott eszményei mellett. – Mi is hinni akarunk a jóban, erdélyi jövőnkben és mindennapi cselekedeteinkkel, kiadványainkkal, kultúr-rendezvényeinkkel a múlt tiszteletének és a jó reménységnek magvait kívánjuk elültetni gyermekeink lelkében is – fogalmazott a felszólaló, majd a Renaissance együttes két ifja elhelyezte az emlékezés koszorúját a Bethlen-szülőház falán.
Az ünnepség fénypontja egyértelműen a kandallóteremben tartott ökumenikus istentisztelet volt, melyen elsőként dr. Gudor Botond gyulafehérvári lelkész, a nagyenyedi református egyházmegye esperese hirdetett igét, a Jelenések könyvéből választva az üzenetet: Tartsd meg ami nálad van (…), mert hamar eljövök. Az igehirdetés a korabeli kontextus értelmezésén túl is szervesen kapcsolódott Bethlen Gábor személyiségéhez, Krisztushoz való viszonyához. Ő az igéből merítve erőt nemcsak megtartotta, ami nála volt: az elődök örökségét, a keresztény értékeket, de úgy tudta azt kamatoztatni, hogy a más nemzetek, vallások, a tudomány felé való nyitása gazdag gyümölcsöt teremjen népe számára. – Az örökségbe kapott tálentumokat ma sem szabad elásnunk. Úgy kell sáfárkodnunk, úgy kell felismernünk a lehetőségeket, a szövetségeseket, hogy Bethlen Gábor példája szerint a lehetetlennek tűnőt is megvalósítsuk: biztosítsuk megmaradásunkat a népek közt – keresztyénként, magyarként és erdélyiként – fogalmazott dr. Gudor Botond.  Az istentiszteletet követő történelmi előadásában pedig Bethlen Gábor életének és kormányzásának pragmatikus voltára mutatott rá, mely a politika, a gazdaság, a vallás és a művelődés területén egyaránt megmutatkozott. Ennek eredményeképp sikerült stabilitást hoznia az országba, és hittel közelítve a más nemzetiségűek, vallásúak felé, gazdagítani népünk kultúráját. Bethlen hitének és pragmatizmusának köszönhetően tudta megalapozni Erdély Aranykorát – fogalmazott az előadó.
Tóth János csernakeresztúri római katolikus plébános Bethlen Gábor emlékéhez fűződő személyes élménye megosztásával indította beszédét. Székely gyerekként került a vajdahunyadi iskolába, ahol a kötelező olvasmányok nyomán egyre nagyobb tisztelettel tekintett a nagyenyedi kollégiumban nevelkedő erdélyi írókra: – Kíváncsi lettem, ki lehet a névadója annak az iskolának, ahol az én példaképeim tanultak – emlékezett Tóth János, majd kiemelve Bethlen Gábor életének sarkalatos pontjait, megosztotta hallgatóságával az enyedi kollégium alapítójáról szerzett gazdag tudását. A fejedelem ifjúkorát említve nyomatékosan hívta fel a figyelmet arra, hogy míg manapság némelyik 20 éves fiatal a munkanélküli segélyt várva, édesanyjától kéri a zsebpénzét, addig a korán árvaságra jutó Bethlen Gábor alig 13 esztendős, amikor elmegy a fejedelemhez visszakérni apja jószágait. Még nem tölti be 20. évét, mikor vezérként hadba vonul. És a benne munkálkodó tudatosság az évek múlásával csak fokozódik. Akárcsak az általa sokszor kiolvasott Szentírásból merített bölcsesség. – Bethlen Gábor nagysága abban rejlik, hogy úgy tudott mindig dönteni, hogy azzal Istent és népét egyaránt szolgálja – fogalmazott a plébános, hozzátéve, hogy nem csak fejedelemként, vezetőként, de szülőként, vagy a papi hivatás gyakorlójaként is hasonlóan bölcs döntéseket kell hoznunk a reánk bízottak érdekében, és úgy kell cselekednünk, hogy megmaradjunk!
Az istentiszteletet követően a Veresbástya másik emeleti termében nyitották meg az ez alkalomra berendezett kiállítást, melyet dr. Gudor Botondon kívül a dévai Szent Ferenc Alapítványnál nevelkedett Lukács Giulia levéltáros mutatott be. – A ferencrendiek által megőrzött gazdag könyvtár néhány darabját, XVII–XVIII. századi kiadványokat hoztunk el, melyek a kilencvenes években a dévai ferences kolostor tornyából kerültek elő. Valószínűleg ide menekítette könyveit a rend a kommunizmus idején történt felszámolása nyomán – ismertette a kiállított könyvek történetét Lukács Giulia, majd részletesen bemutatta azokat. Mindenekelőtt a Bethlen Gábor által megrendelt katolikus magyar Bibliára hívta fel a figyelmet. A Káldi György által a latin Vulgatából fordított Szentírás egyike az első, Vatikán által is elismert fordításoknak. Az itt kiállított példányok a második, illetve a harmadik kiadás alkalmával készültek 1732-ben, illetve 1782-ben – ismertette a kiállítás két, különös értékkel bíró darabját a levéltáros.
Dr. Gudor Botond a Bethlen Gábor nagyszerű gazdaság- és oktatáspolitikáját igazoló korabeli okiratokat mutatta be, melyek közül néhány szintén megtekinthető volt a Veresbástya kiállítótermében.
A rendkívül tartalmas ünnepség a korábbi évekhez hasonlóan és Bethlen Gábor november 15-i születésnapjához méltóan idén is szeretetvendégséggel zárult.
Gáspár-Barra Réka