Beszámoló a Parajdi Napközi Otthonról

Nyomtatás
Egy könyv került a kezembe, melyben Calcuttai Teréz Anya sorai elgondolkoztattak:

    "Hogy mi kényeztetjük a szegényeket? - Igen, kényeztetjük őket: legalább valaki őket is kényeztetheti. Hisz mindeni más a gazdagokat kényezteti!"
 

Egy könyv került a kezembe, melyben Calcuttai Teréz Anya sorai elgondolkoztattak:

"Hogy mi kényeztetjük a szegényeket? - Igen, kényeztetjük Őket: legalább valaki őket is kényeztetheti. Hisz mindeni más a gazdagokat kényezteti!"

Farsang volt. Téli időszak. Vakáció után feltöltődve kezdtünk a munkának, s már alig vártuk, hogy találkozzunk a gyerekeinkkel.

A farsangban a mosoly, a kacagás volt a jellemző. Rengeteg vicc hangzott el az osztályban. Minden nap más-más osztálynak volt farsangi bál, maszkokat készítettünk és kifestettük a gyerekek arcát. A gyerekeink boldogok voltak a szép szavakért, dicséretekért, amiket kaptak.

Február 13-án az osztály egy éves lett, amit két néni segítségével, egy nagy tortával ünnepeltünk meg. A gyerekek nagy gyémánt szemeit kellett volna látni, azt a sugárzó boldogságot, amit az, az  napi kényeztetés csalt az arcukra. Büszke voltam a gyerekekre, mert a két néninek köszönetet mondtak, egy-egy szál virággal.

Énekeltünk, imádkoztunk Csaba Atyáért és keresztszüleinkért is.

Vidámak voltunk, boldogságunkat szavakkal kifejezni sem lehet, csak látni és velünk együtt átérezni.

Assisi Szent Ferenc mondta:
  "Ha Isten szolgálja törekszik megőrizni lelkületének külső és belső vidámságát, azt a vidámságot, amely a szív tisztaságából fakad, akkor a gonosz lélek tehetetlen vele szemben.”

Parajd környékén nagy hó volt. A vakáció előtt, szabadidőnkben elmentünk a gyerekekkel szánkózni és hóembert építeni. A hóembereket, rólunk, nevelőkről nevezték el, s gondosan fel is öltözték, most a gyerekeink vigyáztak ránk. Szép élmény volt. Fiatal kolléganőmmel, Annával, akit lányomnak is hívok, összenéztünk és megállapítottuk, hogy a gyerekeink így fejezik ki szeretetüket.

Népdal és tréfás mesevetélkedőn is részt vettünk Szovátán, ahonnan este jó kedvel és három díjjal mentünk haza.

Vannak igyekvő gyerekeink, s vannak gyengébbek. Van olyan, aki a múlt héten jött rá, hogy milyen érdekes a matek példát megoldani. Anna minden héten tesztlapokat írat a gyerekekkel, amit egy rajzzal együtt elküldünk a keresztszülőknek.

A minap bekopogtatott hozzánk az iskolaigazgató, aki egy levelet hozott az egyik gyerekünknek a keresztszüleitől. A gyerekek szépen köszöntötték, s az igazgató nagyon meg volt velük elégedve. Nem a tanulásról volt itt szó, hanem a viselkedésükkel volt nagyon megelégedve. Jól estek az igazgató úr szavai.

Betegség miatt sok az elmaradás, de a családi orvossal együtt igyekszünk a gondokat megoldani.

Minden hónapban asszonytalálkozót szervezünk az édesanyáknak, ahol közösen megállapodunk, hogy mindenki buzdítsa a gyerekeket a tanulásra.

Calcuttai Szent Teréz gondolataival zárom soraimat:

Add meg Uram a kegyelmet, hogy inkább én vigasztaljak, mint engem vigasztaljanak; hogy inkább én értsem meg a szerencsétleneket, mint hogy engem megértsenek; hogy inkább én szeressek másokat, mint hogy mások szeressenek engem; ADJ BELSŐ BÉKESSÉGET, HOGY BÉKÉT SUGÁROZHASSAK MAGAM KÖRÜL."

Szerző: Kovács Ágnes - Parajd