A múlt héten két napot a számomra nagyon kedves székelyföldi hegyek között töltöttem! Amerikába készülök, és fontosnak éreztem, hogy visszatérjek a gyökereimhez, feltöltsem a szívemet, lelkemet jó friss hegyi levegővel, ragyogással, azzal a hatalmas élniakarással mivel a fenyők, s az emberek kapaszkodnak ebbe a sovány földbe!! Becsüljük meg a szülőföldünket, melyből vétettünk, s melyben mindannyian alázattal vissza térünk!
Készítettem néhány képet is, néhányat szeretettel megosztok! Szeretettel, Csaba t.