„Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, - mondja Jézus Krisztus - mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete”. Nézem Flüei Szent Miklós remeteségét! Mindenéről lemondott, épített egy kis remete kuckót, melyet imádságos szeretettel megszentelt! Ez a pici otthon ma is áll, kopottan, az idő nyomát hordozva ma már sok - sok ember számára egy drága szentély! Igen ez az egyszerű épület Svájc nemzeti kegyhelye, hova a zarándokok egymásra várva, lehajtott fejjel lépnek be!! Mennyi csodálatos nagy épület van a világ talán leggazdagabb országában és mégis a képeken látható kis remeteség Svájc nemzeti szentélye!! Milyen jó lenne ha rá tudnánk döbbenni, hogy nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete! Milyen jó lenne, ha megértenénk, hogy munkánkhoz nem hatalmas pénzeket elnyelő pályázatokból épült infrastruktúrák kellenek, hanem alázat, szeretet és kitartó munka!! Jézus Krisztusnak nem volt még egy kis remetesége sem, hisz Ő az utcán élt, dolgozott, de bátran elmondhatta, hogy aki engem lát, az látja a mennyei Atyát!! Hiszem, hogy aki Szent Miklóssal találkozott, beszélt az úgy érezte, hogy Isten hírnökével találkozott, beszél!! Nekünk keresztényeknek Krisztus hordozok kell, hogy legyünk, Krisztus másai kell, hogy legyünk családjainkban, munkahelyeinken, az életben ahol nap mind nap megfordulunk!! Egyetlen célunk csak az lehet, hogy Szent Pállal mi is elmondhassuk, hogy élek én, de már nem én élek, hanem Krisztus él bennem!! Az lenne jó hogy ha megértenénk, hogy a szenté válás nem fáj, mert ez az emberi létünk kiteljesedésének a csodálatos útja, ami fájni fog az az, ha megmaradunk torzónak, eldobott vázlatnak, ha nem születik meg az a remek mű, mit Isten belénk és általunk a világba álmodott!!
Szeretettel osztok meg néhány képet Európa utolsó nagy középkori remetéjének, Flüei Szent Miklós remeteségéről!
Szeretettel,
Csaba t.
Abban az időben, amikor Jézus tanított, valaki megszólalt a sokaságból: „Mester, szólj testvéremnek, hogy ossza meg velem az örökséget!” Ő így válaszolt neki: „Ember, ki hatalmazott fel engem, hogy bírátok legyek, és elosszam örökségeket?” Majd a tömeghez fordult: „Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete”.
Példabeszédet is mondott nekik: „Egy gazdag embernek a földje bőséges termést hozott, így okoskodott magában: Mit tegyek? Nincs hová gyűjtenem a termésemet. Tudom már, mit teszek: lebontom csűreimet és nagyobbakat építek, oda gyűjtöm majd a termést és minden vagyonomat. Aztán majd elégedetten mondom magamnak: Ember, van elég vagyonod, eltart sok évig. Pihenj, egyél, igyál, és élvezd az életet! Ám az Isten így szólt hozzá: Esztelen, még az éjjel számon kérik tőled lelkedet. Kié lesz mindaz, amit szereztél? Így jár az, aki kincset gyűjt magának, ahelyett hogy Istenben gazdagodnék!”
Lk 12,13-21
„Vigyázzatok, és őrizkedjetek minden kapzsiságtól, - mondja Jézus Krisztus - mert nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete”. Nézem Flüei Szent Miklós remeteségét! Mindenéről lemondott, épített egy kis remete kuckót, melyet imádságos szeretettel megszentelt! Ez a pici otthon ma is áll, kopottan, az idő nyomát hordozva ma már sok - sok ember számára egy drága szentély! Igen ez az egyszerű épület Svájc nemzeti kegyhelye, hova a zarándokok egymásra várva, lehajtott fejjel lépnek be!! Mennyi csodálatos nagy épület van a világ talán leggazdagabb országában és mégis a képeken látható kis remeteség Svájc nemzeti szentélye!! Milyen jó lenne ha rá tudnánk döbbenni, hogy nem a vagyonban való bővelkedéstől függ az ember élete! Milyen jó lenne, ha megértenénk, hogy munkánkhoz nem hatalmas pénzeket elnyelő pályázatokból épült infrastruktúrák kellenek, hanem alázat, szeretet és kitartó munka!! Jézus Krisztusnak nem volt még egy kis remetesége sem, hisz Ő az utcán élt, dolgozott, de bátran elmondhatta, hogy aki engem lát, az látja a mennyei Atyát!! Hiszem, hogy aki Szent Miklóssal találkozott, beszélt az úgy érezte, hogy Isten hírnökével találkozott, beszél!! Nekünk keresztényeknek Krisztus hordozok kell, hogy legyünk, Krisztus másai kell, hogy legyünk családjainkban, munkahelyeinken, az életben ahol nap mind nap megfordulunk!! Egyetlen célunk csak az lehet, hogy Szent Pállal mi is elmondhassuk, hogy élek én, de már nem én élek, hanem Krisztus él bennem!! Az lenne jó hogy ha megértenénk, hogy a szenté válás nem fáj, mert ez az emberi létünk kiteljesedésének a csodálatos útja, ami fájni fog az az, ha megmaradunk torzónak, eldobott vázlatnak, ha nem születik meg az a remek mű, mit Isten belénk és általunk a világba álmodott!!