Uram sokszor megtapasztalt korlátaimat ismerve, a mai evangélium fényénél, kissé félve így imádkozok:  Krisztus, élő Isten, Te nem a semmittevés, langyos vizében akarsz babusgatva fürdetni, hanem a vad hullámokat korbácsoló viharos tengerre, a nyílt vízre szántál, hogy tajtékot bátran szelve új földeket fedezzünk fel, határozottan útra kelve célba érjünk, hódítsunk!! Adj bátorságot is a talentumok mellé, belső erőt, elszántságot, hogy gyáván ne elássuk ajándékaidat, hanem életünk lehetőségeit megragadva, bölcs előrelátással, egészséges önbizalommal merjünk jó döntéseket hozni, és minden nehézség közepette társainkkal összefogva, állhatatos kitartással világunk sebeit ne csak gyógyítsuk, hanem a felismert feladatainkat bölcsen jó végre is vigyük!! 

Szeretettel, 

Csaba t. 

Jézus  Jeruzsálemhez  közeledett.   Sokan  azt   hitték,  hogy   hamarosan megvalósul az Isten országa, ezért a következő példabeszédet mondta nekik:

„Egy előkelő  ember  messze földre  indult,  hogy ott  királyi  méltóságot nyerjen, és  úgy térjen  vissza. Magához  hívta tíz  szolgáját. Tíz  mínát adott nekik, és  így szólt:  „Kereskedjetek vele, míg  vissza nem  térek!”

Polgártársai azonban  gyűlölték őt,  ezért  követséget küldtek  utána,  és tiltakoztak: „Nem akarjuk, hogy ez  legyen a királyunk!” Az előkelő  ember mégis elnyerte a királyi méltóságot, és hazatért. Ekkor hívatta  szolgáit, akiknek a pénzt adta, hogy megtudja, ki mennyit szerzett vele.

Előlépett az első, és így szólt: „Uram, mínád tíz mínát hozott.” Erre  azt mondta neki: „Jól van, derék szolgám! Mivel a kevésben hűséges voltál, tíz város kormányzását bízom rád.” Jött a  másik szolga, és így szólt:  „Uram, mínád öt  mínát hozott.  „  Ennek azt  mondta:  „Te öt  város  kormányzója leszel.” Jött a harmadik, és így szólt: „Uram, itt a mínád. Kendőbe  kötve elrejtettem. Féltem  ugyanis tőled,  mert szigorú  ember vagy:  felveszed, amit le nem tettél, és learatod,  amit nem is vetettél.” Ezt így  büntette meg: „A  magad  szavával  ítéllek el,  haszontalan  szolga.  Tudtad,  hogy szigorú ember vagyok: felveszem, amit le nem tettem, és learatom, amit nem vetettem. Miért  nem  adtad  pénzemet a  pénzváltóknak,  hogy  hazaérkezve kamatostul kaptam volna vissza?” Aztán a körülállókhoz fordult:  „Vegyétek el  tőle  a  mínát,  és  adjátok  annak,  akinek  tíz  mínája  van!”  Azok megjegyezték: „Uram,  hiszen már  van  tíz mínája.”  De ő  így  válaszolt:

„Mondom nektek:  Mindenkinek, akinek  van,  még adnak,  hogy  bővelkedjék.

Attól azonban, akinek nincs, még azt is elveszik, amije van. Ellenségeimet pedig, akik nem akarták,  hogy királyuk legyek,  hozzátok ide, és  öljétek meg szemem láttára!”” E szavak után Jézus folytatta útját Jeruzsálem felé.

Lk 19,11-28