"A lelki élet egy bizonyos fokán elkezdjük magunkat más szemmel látni. Ilyenkor az ember nagyon könnyen el tud keseredni, de ez önmagában véve jó. Amíg sötétben járunk, addig nem látjuk, mennyi mocsok van a körmünk alatt, milyen piszkos a kezünk. Ha kimegyünk a fényre, meglátjuk. Minél nagyobb a fény, annál jobban látunk. Látjuk ezeket a nem éppen jó dolgokat. Örüljünk, hogy megláttuk, és kezdjünk el dolgozni rajta.”

Csaba t.