Szent Mihály böjt - 15. nap
A Jelenések könyve (Jel 10, 1-11)

Azután egy másik, erős angyalt láttam leszállni az égből, felhővel körülvéve, s a fején szivárvány volt. Arca olyan volt, mint a nap, lába pedig, mint a tűzoszlop. A kezében nyitott könyvet tartott, a jobb lábát a tengerre tette, a balt pedig a földre, és olyan hangosan kiáltott, mint amikor az oroszlán ordít. Amikor kiáltott, megszólalt a hét mennydörgés hangja. Mikor pedig a hét mennydörgés hangja megszólalt, írni akartam, de egy hangot hallottam az égből, amely így szólt hozzám: »Pecsételd le, amit a hét mennydörgés mondott, és ne írd le!« Ekkor az angyal, akit állni láttam a tenger és a föld felett, fölemelte jobbját az ég felé, és megesküdött az örökkön-örökké élőre, aki az eget teremtette, és mindazt, ami azon van, és a földet, és mindazt, ami rajta van, és a tengert és mindazt, ami benne van, hogy »nem lesz több haladék, hanem a hetedik angyal harsonázásának napjaiban, amikor az kezdi megfújni a harsonát, beteljesedik Isten titka, mint ahogy ezt a jó hírt kinyilatkoztatta szolgái, a próféták által.« Ekkor hangot hallottam az égből, amint újból szólt hozzám, és azt mondta: »Menj, és vedd át a nyitott könyvet a tenger és a föld felett álló angyal kezéből!« Elmentem az angyalhoz, és mondtam neki, hogy adja nekem a könyvet. Ő azt felelte nekem: »Fogd és edd meg! Keserűvé fogja tenni a gyomrodat, de a szádban olyan édes lesz, mint a méz.« Elvettem a könyvet az angyal kezéből, megettem, és a számban édes volt, mint a méz, de amikor lenyeltem, a gyomrom keserű lett. Ekkor azt mondták nekem: »Ismét jövendölnöd kell a nemzetekről és népekről és nyelvekről és számos királyról!«

Szent Mihály böjt - 15. nap
A Jelenések könyve (Jel 10, 1-11)

Azután egy másik, erős angyalt láttam leszállni az égből, felhővel körülvéve, s a fején szivárvány volt. Arca olyan volt, mint a nap, lába pedig, mint a tűzoszlop. A kezében nyitott könyvet tartott, a jobb lábát a tengerre tette, a balt pedig a földre, és olyan hangosan kiáltott, mint amikor az oroszlán ordít. Amikor kiáltott, megszólalt a hét mennydörgés hangja. Mikor pedig a hét mennydörgés hangja megszólalt, írni akartam, de egy hangot hallottam az égből, amely így szólt hozzám: »Pecsételd le, amit a hét mennydörgés mondott, és ne írd le!« Ekkor az angyal, akit állni láttam a tenger és a föld felett, fölemelte jobbját az ég felé, és megesküdött az örökkön-örökké élőre, aki az eget teremtette, és mindazt, ami azon van, és a földet, és mindazt, ami rajta van, és a tengert és mindazt, ami benne van, hogy »nem lesz több haladék, hanem a hetedik angyal harsonázásának napjaiban, amikor az kezdi megfújni a harsonát, beteljesedik Isten titka, mint ahogy ezt a jó hírt kinyilatkoztatta szolgái, a próféták által.« Ekkor hangot hallottam az égből, amint újból szólt hozzám, és azt mondta: »Menj, és vedd át a nyitott könyvet a tenger és a föld felett álló angyal kezéből!« Elmentem az angyalhoz, és mondtam neki, hogy adja nekem a könyvet. Ő azt felelte nekem: »Fogd és edd meg! Keserűvé fogja tenni a gyomrodat, de a szádban olyan édes lesz, mint a méz.« Elvettem a könyvet az angyal kezéből, megettem, és a számban édes volt, mint a méz, de amikor lenyeltem, a gyomrom keserű lett. Ekkor azt mondták nekem: »Ismét jövendölnöd kell a nemzetekről és népekről és nyelvekről és számos királyról!«

------------------------------

János valószínű még sok más kinyilatkoztatásban is részesült, de azokat Isten lepecsételte, mert azok nem ránk tartoznak. Az ami ránk tartozik, az az, hogy ki kell tartani, mert e nehéz időknek egyszer csak vége lesz! "Ekkor az angyal, akit állni láttam a tenger és a föld felett, fölemelte jobbját az ég felé, és megesküdött az örökkön-örökké élőre, aki az eget teremtette, és mindazt, ami azon van, és a földet, és mindazt, ami rajta van, és a tengert és mindazt, ami benne van, hogy »nem lesz több haladék, hanem a hetedik angyal harsonázásának napjaiban, amikor az kezdi megfújni a harsonát, beteljesedik Isten titka, mint ahogy ezt a jó hírt kinyilatkoztatta szolgái, a próféták által."

Számunkra - Istennek hála - már elképzelhetetlen azok a szörnyű évtizedek, amiket János megélt. A keresztényüldözés, a kivégzések napirenden voltak. Pl. Rómába az arénába berendeznek egy keresztény falut patakokkal, házakkal, templommal, házi állatokkal. Oda hurcolják az elfogott, hitüket megtagadni nem akaró Krisztus - tanítványokat. A színpadi rendezők hosszú munkával terveznek egy "mega bulit", egy előadást amit aztán kegyetlenül ki is viteleznek. A gyermekek játszanak, a felnőttek dolgoznak a mezőn és a sok - sok szájtáti néző ott ül körben a lelátón. Minden szép, kedves, és akkor szabadon engedik az éheztetett ragadozó vadállatokat, és azok elkezdik levadászni, széttépni a menekülő embereket, gyermekeket. Székelyföldön ha egy medve beszabadul a karámba a juhok közé, addig nem áll le amíg meg nem öli őket egytől - egyig. Nincs irgalom! A lelátón hangosan kiabálnak, nézik a véres történetet, és János ezek után is hírdeti az evangéliumot, a jó hírt.

János ezt a könyvet Kr. u. 90 körül írta, ő volt az apostolok közül a legfiatalabb, talán 15-16 éves lehetett amikor Jézust megismerte. Sokat látott, tapasztalt ember, 75 év körüli amikor a Jelenések könyvét írja. Ő az egyetlen aki az apostolok közül még életben van, óriási felelősség, a keresztény világ szeme feléje fordul! Mindenkit érdekel, hogy mit mond az utolsó tanú! Apostol társai egytől - egyig vértanúhalált haltak, mindenütt folytak az üldöztetések, mindenkit akiket az apostolok megkereszteltek szerre levadásznak és megölnek.... És János mégis hirdeti reményteli szívvel a jó hírt amit Krisztus megígért! Testvérek, ha akkor és ott János megtudta őrizni a hitét, a reményt és a lángoló Isten és emberszeretetét, akkor nekünk is, bármit hoz a jövő, potyoghatnak akár atombombák is, reményteli szívvel kell Urunkba, Istenünkbe kapaszkodnunk. Bátran álljunk ki és lelkesítsük egymást! Kitartás, ne féljetek, tombolhat a sátán benned és körülötted is, száguldozhatnak az apokalipszis szörnyű lovasai, mi akkor is Isten diadalmas országának a kiteljesedését várjuk, azon dolgozunk. Ezért imádkozunk Jézus Krisztus szavaival: jöjjön el a te országod!

Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy,
szenteltessék meg a te neved;
jöjjön el a te országod;
legyen meg a te akaratod,
amint a mennyben, úgy a földön is.
Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma;
és bocsásd meg vétkeinket,
miképpen mi is megbocsátunk
az ellenünk vétkezőknek;
és ne vígy minket kísértésbe,
de szabadíts meg a gonosztól!
(Mert tiéd az ország, a hatalom és a dicsőség
mindörökké.) Ámen.

Istenben vetett erős hittel, Csaba t.