Szent Mihály böjt - 17. nap

A Jelenések könyve (Jel 11, 12-18)

Ekkor egy hatalmas hangot hallottak az égből, amely azt mondta nekik: »Szálljatok fel ide!«Erre fölszálltak az égbe a felhőben, ellenségeik pedig látták őket. Abban az órában nagy földrengés támadt, és a város tizedrésze összeomlott. A földrengésben név szerint hétezer ember vesztette életét. A többiek megrettentek, és dicsőítették az ég Istenét. A második jaj elmúlt, de íme, csakhamar eljön a harmadik jaj! A hetedik angyal megfújta a harsonát, és hatalmas hangok szólaltak meg a mennyben: »A mi Urunké és az ő Krisztusáé lett ennek a világnak az uralma, és uralkodni fog örökkön-örökké!« Ekkor a huszonnégy vén, aki Isten előtt ült székein, arcra borult, és imádta Istent, mondván:

A nemzetek ugyan haragudtak, de eljött a te haragod, és az idő, hogy a halottakat megítéljék, és megadják a jutalmat szolgáidnak, a prófétáknak és a szenteknek, és azoknak, akik nevedet félik, a kicsinyeknek és a nagyoknak, és hogy kiirtsák azokat, akik megrontották a földet.«

A Jelenések könyve a Megtérés és a vigasztalás könyve! A szerző világosan értésünkre adja, hogy döntéseinknek milyen súlyos következménye van! Aki megtér az Isten mellett dönt, és e döntés mellett ha kitartunk, akkor a mindennapi tetteinkben homlokunkon viseljük mindenki által látható helyen Isten szent nevét. Amennyiben Krisztusé vagyok, bármi is történhet körülöttünk, ízekre szedhetik a világot, de még a mi becsületünket is, mindazt amit egy életen keresztül építettünk, mindent, még a testünket is, akkor sem történik velünk baj. Az Istent szerető embert a mi Urunk kezéből senki nem ragadhatja el, onnan csak tudva, akarva meghozott bűnös döntések, súlyos rossz tettek téphetnek ki.


E fejezetben, felhangzik a hetedik harsonaszó! János az égben ragadtatik, és látja a világtörténelem diadalmas befejezését. Az apokalipszis szemlélője, a látomások leírásakor nem finomkodik, félelmetes képekkel érzékelteti, hogy az Istentelenek útja, a bűnök útja: szenvedés, pusztulás, halál. De aki Isten és az Ő parancsai mellett mindvégig szeretetben kitart , az meglátja a Jelenések szerzőjével Isten örök uralmának a kezdetét!



János a végidőket látó és leíró apostol, térdre borul Krisztus előtt a huszonnégy vénnel, a szentekkel együtt és örül, mert világossá vált mindenki számára, hogy nem a mindent elpusztítani akaró gonoszé lett ez a világ, hanem a szeretet Istenéjé. »A mi Urunké és az ő Krisztusáé lett ennek a világnak az uralma, és uralkodni fog örökkön-örökké!«

Mekkora öröm meglátni, hogy az önző, parázna, mindent felfalni akaró, háború poklában egymás életét kioltó világ fölött diadalmaskodik a krisztusi béke, a testvéri szeretetet. Boruljunk mi is térdre és kicsinységünk tudatában, örömteli szívvel mondjuk: Hálát adunk neked, mindenható Úristen, aki vagy és aki voltál, mert átvetted nagy hatalmadat és uralkodsz immár felettem is!!
Amit János látott, azt mi is látni fogjuk!