24.nap (szombat) - Szent Mihály böjt.

A Jelenések könyve (Jel 14, 6-11)

Ekkor láttam egy másik angyalt repülni az ég zenitjén, akinél örök evangélium volt, hogy hirdesse az evangéliumot a föld lakóinak, minden nemzetnek, törzsnek, nyelvnek és népnek, hangos szóval: »Féljétek Istent, és adjatok neki tiszteletet, mert eljött ítéletének órája; és imádjátok őt, aki az eget és a földet, a tengert és a vizek forrásait alkotta!« Ezt egy másik angyal követte, aki ezt mondta: »Elesett, elesett a nagy Babilon, amely féktelen paráznaságának borával itatott meg minden nemzetet!« Egy harmadik angyal követte őket, hangosan kiáltva: »Aki imádja a vadállatot és annak képmását, és felveszi bélyegét a homlokára vagy a kezére, az is inni fog Isten haragjának borából, amely készen van, elegyítetlenül, haragjának kelyhében, és gyötrődni fog tűzben és kénben az angyalok és a Bárány előtt. Gyötrelmeik füstje felszáll örökkön-örökké, és nincs nyugalmuk éjjel-nappal azoknak, akik imádták a vadállatot és képmását, és aki fölveszi nevének bélyegét.«

Három angyal szól az évezredek távlatából, hozzánk is, hirdetik az örök evangéliumot! Figyeljünk oda, mert nem lesz más evangélium! Isten mindent elmondott Krisztusban! Valóban, hiába telt el közel kétezer év, nincs és nem is lesz új üzenet az Istentől. Krisztusban elmondta mindazt amit mondani akar az ég, most már rajtunk a sor, mi kell válaszoljunk életünkkel az evangéliumra. Az Úr hírnöke hív: "Féljétek és imádjátok őt, aki az eget és a földet, a tengert és a vizek forrásait alkotta!"



Miután az egész földön minden népnek, nemzetnek hirdették az evangéliumot, eljön az ítélet órája. Elesik a bűn szimbóluma a nagy Babilon, azaz Róma, ahonnan annyi bűn, üldözés szakadt a világra. Ítélet alá esik, mert megvan az ideje mindennek az ég alatt! Egyedül Isten szeretete végtelen, minden más véges. A gonosznak, a sátánnak is lejár az ideje. Jó tudni, hogy a kísértés, a gyűlölet órái megvannak számolva és ami véges annak a végére lehet járni. Tartsunk ki Krisztus mellett, mert csak addig van hatalma a gonosznak, míg az ideje be nem telik.



Döntéseinkkel, szavainkkal, tetteinkkel mi magunk nyomunk pecsétet a homlokunkra, és azt ott mindenki látni fogja! Az Úr megmutatja mindazt amik lehettünk volna, ha szorgalmasan tanulunk, ha a lehetőségeket kihasználtuk, ha bűntelen, szép, rendezett életet éltünk volna. De talán azt is elénk tárja, hogy milyen szép, nagyszerű gyermekeink, unokáink lettek volna, ha lelkiismeretes szülőként, vagy felelős pedagógusként nap mind nap teljesítettem a feladatomat.

Az ítéletet mi magunk hozzuk, mindennapi tetteinkkel! A szeretet, a megbocsátás, a becsületes munka szentté tesz, a bűn a sátán pecsétjét nyomja a homlokunkra.

Az újrakezdés reményével,