Stuttgártban egy idő utazáson is részt vehettem. A holnapot mutató tükörbe néztem, meglátogattam a Ferences nővérek Szent József gyermekvédelmi otthonát. Ők már több mint száz éve működnek, közben a nővérek ki is haltak az intézetből, de világi munkatársak fenntartják az otthont, több mint 3oo gyerekkel, kápolnával, jó ferences szellemben. A gyerekek nagyrésze ma már bejáró, hazamennek naponta, de azért sok olyan vonást fedeztem fel az intézményen, mi számunkra is fontos... Vajon 100 év múlva a Szent Ferenc Otthon házai is ilyenek lesznek?? És én ennek most örvendezzek, vagy sopánkodjak??

Az hogy van, megvan a szép otthon, az nagyszerű! Hogy sok sok gyerek koptatja a lépcsőt az is nagyszerű!! Mi a gondom? Nem tudom, de tény az, ha minden gyerek megkapja mindazt a sok sok törődést, mit az állam elé ír, akkor már nem gyermeknevelés lesz, hanem - engedtessék meg ez a csúf kifejezés - zsarnok képzés. Ha egy fejlődő gyermek, de ha egy felnőtt ember körül is nagyon sokan fontoskodnak, és ha minden gondolatát lesik fontos emberek, az szerintem torzítja a személyiséget. Ha nekem is lenne személyes titkárom, sofőröm, testőröm stb az már biztos, hogy elkoptatna valamit belőlem. Logopédus, fejlesztő pedagógus, pszichológus és akkor aztán mindenkinek külön szoba, és újabb szobák stb.. stb... könnyen elhiteti a gyermekkel, hogy én jó vagyok, csak a világ nem nőtt fel hozzám?! Miért kellene belenőjön a gyerek ebbe a világba, ha neki soha semmihez nem kell erővel, kitartással fejlessze magát?? Mi pedagógusok, iskola fenntartó személyek megtudjuk változtatni ezt a világot? Nem az lenne a cél, hogy a gyereket, a fiatalt felkészíteni ehhez a mostani reális világhoz, hogy itt ebben a meglévő világban akár a jég hátán is boldoguljanak. Ha a kudarcaim után nem nekem, hanem a tanároknak, és mindenféle más szakembernek  kell megvizsgálni, hogy hol tévedtek, akkor vajon milyen ember válna belőlem?   Érdekes kérdések, mindenesetre egy virág a cserépben ki is száradhat, de túl is lehet azt öntözni! Ki tudná megmondani, hogy hol a határ??

Szeretettel

Csaba t.