1653 november 11. – Apáczai Csere János a gyulafehérvári kollégium tanárai és tanulói előtt „De studio sapientiae” címmel megtartja székfoglaló beszédét a bölcsesség tanulásáról.
Istenünk, ki soha nem engeded, hogy sziklára épült Egyházadon a pokol kapui erőt vegyenek, kérünk, segíts minket, hogy Nagy Szent Leó pápa közbenjárására igazságodban szüntelenül megmaradjunk, és híveid szerte a földön békességben éljenek!
"Néhányan közületek talán kísértést éreznek arra, hogy elmeneküljenek a felelősségvállalás terhe elől: az alkoholizmus és a kábítószerek csalóka világába, futó, házasságra és családalapításra nem irányuló kapcsolatokba, közömbösségbe, cinizmusba, sőt erőszakba. Óvakodjatok a világ csapdáitól, amely arra törekszik, hogy kihasználja és eltorzítsa a boldogság és az élet értelmének keresésére irányuló vágyaitokat, erőfeszítéseiteket".
November van, ilyenkor nemcsak a halottakra gondolunk, nemcsak elhunyt szeretteinkért imádkozunk, hanem mi magunk is elcsendesedünk és a végső dolgokról elmélkedünk! Itt, e koronavírustól szabdalt világban senki nem tudja, hogy holnap mire virrad. Vegyük számba a dolgainkat és készüljünk fel akár a végső dolgokra is!
A tusnádi otthonunk is teljes kapacitással működik, akárcsak a többi házunk. A kollégák és a kiskorú védenceink Istennek hála jól vannak, egészségesek, vidámak, járnak az iskolába! Itt nem sárga, vagy vörös kód van érvényben, hanem nappal barna, estefelé sötétbarna, mert mindenütt medvék kószálnak!
Üdvözlégy Mária! Október a Rózsafüzér Királynőjének a hónapja! Mi is a rózsafüzér? Gyermeki szeretetteljes nyafogás.... Mama itt vagyok foglalkozz velem, vegyél már ölbe, törődj velem, szeressél.... Talán nem is a titkok a fontosak, a bölcs elmélkedés, hanem ez a gyermek Jézusi ragaszkodó szeretet kellene átjárja az imánkat... Mária megérti, ha ezzel a gyermeki szeretettel szólongatjuk őt, és egészen biztos, hogy szeretetünket szeretettel fogja viszonozni, és a többi talán már nem is olyan fontos!
Próbáljunk meg ezzel a lelkülettel elmondani egy tizedet!