Az Argentin Magyarok összefogtak, téglajegyeket árultak, és építettek egy nagyonszép emeletes otthont, az idős, gyámoltalan testvéreiknek. Március 15-én közéjük is elmentem, és egy szentmisében próbáltam bátorítani, vigasztalni őket szeretettel. Szívem eltelt büszkeséggel népem iránt, mikor azt hallottam, hogy még eddig egyetlen magyar ember nem kopogott a házuk ajtaján hiába, mert ha volt pénze, ha nem szeretettel befogadták és elgondozták szakértelemmel.  O milyen jó lenne, ha ezt mi is itthon a Kárpátmedencében eltudnánk mondani. Milyen jó lenne, ha mi is itthon minden idős, gyámoltalan embernek otthont tudnánk biztosítani.

A jó Isten tartsa meg Argentínában élő testvéreinket a szeretet és a szolidaritás útján, mert ez az út biztos, hogy a mennybe vezet.

Szeretettel,

Csaba t.