Mostanig nagyon kedves, jóravaló állatnak tartottam a gólyát!! Sokszor prédikáltam róla, serény, tempós életét példaképül állítottam a szájtáti mai fiataloknak, hisz meg sem jön tavasszal, már rakja a fészkét, s belé a tojásait, költi a fiait és hihetetlenül gyorsan fel is neveli őket, hogy a nyár derekán már képesek legyenek indulni vissza a messzi úton!! Aztán most Máté Bence nagyszerű természetfotós jóvoltából testközelből is megláttam a gólya fehérje beszerzésének nagyon brutális módját! Mit mondhatnák, szörnyű!!  A látottak alapján, Szent Ferenc példájára én is nem a madarakról, hanem a falánk madaraknak szeretnék prédikálni!! Iszonyú gyilkos, pillanatok alatt megevett 3-4 halat, és utána mind a cica az egérrel kegyetlenül játszott az élő hallal!!  Talán az anyukája nem mondta el neki, hogy az étellel nem játszunk!! A vízi madarak közül talán a mi szende kis gólyánkat találtam a leginkább mészárosnak!! Szeretettel közlök egy képsort a mi kedves gólyánkról!

Szeretettel,

Csaba t.