Torockón a falusi gyerekeinket, - akárcsak a többi házunkban lakó fiatalt - nem akarjuk elszakítani a gyökereiktől. Ezért itt is van vetemény, majorság amivel törődni kell, akiket gondoznunk kell sok sok szeretettel. Ha egy gyerek ma egy cserép virágot, holnap egy ágyás hagymát, később egy pár kacsát, kis csibét tud gondozni, akkor remélhető, hogy majd felnőtt fejjel nem fogja a saját gyermekét átadni egy intézetnek.

Igen a ránk bízott gyerekeket meg kell tanítanunk, hogy gondviselő, szerető hordozói  legyenek a rájuk bízott életeknek.  Ez nálunk ugyanolyan fontos mint az írás, olvasás. Ezt is, azt is meg kell tanulni, be kell gyakorolni, hogy akár álmodban is tudjad!!

Szeretettel,

Cs.t.