Ma két éve költőztünk be az Isten Irgalmasság gyermekvédelmi központba. A küszöböt átlépve temérdek kérdés fogalmazódott meg bennünk az akkor még üres házban.
Életünket az Irgalmas Istenre bíztuk arra kérve, hogy engedelmes eszközei legyünk.
Mint minden kezdet nehéz, itt is érvényes volt, de arra gondoltunk, az életben árnyéknak is kell lenni ahhoz, hogy a fényt meglássuk.
Ezer együtt érző szív, adakozó kezek segítettek otthonunk elindításában, működésében.
Köszönjük, Urunk, hogy nincsenek szürke hétköznapjaink, csak ajándék időnk van, amely újabb és újabb lehetőségeket kínál, hogy átéljük a szeretetet és megosszuk
örömünket testvéreinkkel, segítőinkkel. Csak a szív jósága az ami életre hangol.
Minden család egy pompás virág kehely, Isten színes virágoskertjében, ez attól is szebb, hogy mi is benne vagyunk.
Mély hálával minden kedves jótevőnknek, az Isten Irgalmasság otthon minden lakója.