Rajztanfolyam adományba - avagy hogy is kerültem Dévára
Akik ismernek, tudják, hogy igyekszem sokat gyerekek közt lenni (ami - tekintve saját három gyerkőcömet - szerencsére majd' mindig könnyen megvalósítható ). Fotósként természetesen tanultam rajzolni, szívesen fejlesztem tovább ebbéli képességemet.
Hogy a csudába ne kaptam volna hát az alkalmon, mikor kiderült, hogy Marianna Bajczi és Kitty Zabó jobb agyféltekés rajztanfolyamot tartanak egy gyermekotthonban.
Ha Dévára indul az ember, minden hely megtelik az autókban: volt aki segíteni jött, mert az otthon egyik családja éppen festette lakását. Az Apis (papír, írószer, irodaszer forgalmazó) cég képviselői adományokkal tették tele kocsijukat. Ők biztosították a rajztanfolyam résztvevői számára is a szükséges papírt, írószereket.
Én fotózni mentem (az otthonbéliek facebook oldalain most számos általam készített kép látható ).
Az út legfontosabb célja a gyerekek képességeinek fejlesztése, készségeik, tehetségeik felébresztése volt. Kitti és Marianna útmutatásával négy nap alatt hatalmas fejlődésen mentek keresztül a tanfolyam résztvevői. Megtanulták megfigyelni, új szempontból nézni, más szemmel látni a világot.
Az eredmény a képeken látható...
Azaz mégsem...
Hogy mi indul el az emberben, ha bebizonyosodik, hogy négy nap alatt ilyen mértékű fejlődésre képes, az beláthatatlan következményekkel bír.
Nem mondanám, hogy a gyerekek szeme eddig nem csillogott, de mikor negyedik napon lerajzolták önarcképüket, s amilyen boldogan vizsgálták saját s egymás rajzát, azt nem biztos, hogy sikerülhet fotóknak közvetíteniük.
Várom az alkalmat, mikor nem fotósként, hanem résztvevőként lehetek jelen egy ilyen rajztanfolyamon
(Érdekes, hogy az ember hány rajzórát ül végig életében, mégis mekkora áttörés mindenki számára e négy nap... Mi lehet a titok ? Talán az elmélyülés ? Marianna, Kitti, segítsetek megfejteni ! )