„mindenképpen jó, hogyha az ember – ahogy halad előre a hit útján – megtanulja az imákat, amelyeket az egyház előírt, de tudnunk kell, hogy ezek nem varázsigék, nem hókuszpókuszok, amiket ha rosszul mondok, nem hatnak, hanem a szeretet „gügyögései”, és igazából a szeretet a fontos, nem a gügyögés.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
"Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy, szenteltessék meg a te neved; jöjjön el a te országod; legyen meg a te akaratod, amint a mennyben, úgy a földön is."