Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus igazából egy hatalmas lelkigyakorlat, egy városmisszió, de bátran mondhatjuk, hogy egy csodálatos lehetőség, a nagyvilág és benne Kárpát-medence népeinek, hogy Istenre és egymásra találjon! Mint minden keresztény ünnepen, itt is a lényeg ugyanaz: Őszinte bánattal forduljunk el bűneinktől, végezzük el a szentgyónásunkat és a szentáldozásban örömmel, szeretetben egyesüljünk az értünk keresztáldozatot is vállaló Megváltónkkal! Mindezt nem kivesézni, elemezni, körbejárni kell, hanem tudatosan AKARNI KELL!
Hozd meg a döntést: Felállok és Atyámhoz megyek - és indulj el! Végezd el a szentgyónásodat, majd törékenységed tudatában tudatosan keresd a lehetőséget a szentáldozásban Megváltó Krisztussal való találkozásra! Tudatosan fogadd magadba Uradat, Istenedet, Ő téged már fogantatásod pillanatában szeretettel befogadott!
Ez a hét nem egy show műsor, nem egy színdarab, hanem igazából a kiengesztelődés, a bizalommal való újrakezdés, a remény hete, a Te és Teremtőd egymásra találásának a hete! Ha ez megtörténik, akkor érdemes volt eljönni, részt venni, akkor érdemes volt hatalmas költségekkel oltárt építeni, rendezvényt szervezni, Ferenc pápának hozzánk utazni! De ha ott a lelked mélyén az ég a földdel nem ér össze, ha nem nyílik meg füled a lelkiismereted által hozzád szóló Szentháromság szavára, akkor itt minden csak zengő érc és pengő cimbalom, egy nagyszerű keresztény fesztivál, de lényegében egy értelmetlenül eltöltött újabb hét az életedből!
Keress egy papot és végezd el a szentgyónásodat, tegyél le, hagyj hátra mindent ami lehúz, bemocskol, és Isten gyermekének a szabadságával indulj el a rád váró Istened felé!
18.00 Szentmise: kapcsolódjunk be, tudatosan vegyünk részt e páratlan világeseményen, akár személyesen, akár a médián keresztül!
20.00 Rózsafüzér: Öröm és fény tudatosan az imádság csendjében belépni a természetfeletti világba, és a Szentháromság színe előtt, Máriával bizalommal fohászkodni!
Egy új napra virradtunk, éljük meg annak minden percét örömmel,