Napi evangélium

Próféta után kiált a világ! Sajnos sokan vállalkoznak is e hívatásra és mondják bátran, minden gátlás nélkül a holnappal kapcsolatosan a félelmetesebbnél, félelmetesebb szörnyűségeket! Én nem vagyok próféta, mégis Isten irgalmában bízva azt merem mondani, hogy a holnap, bár minden változásban van (eddig is minden változott) , mégis izgalmasabb, szebb, érdekesebb lesz mint amit mi el tudunk képzelni!! Isten elég hatalmas ahhoz, hogy a rosszból is jót hozzon ki! A nagypéntek iszonyatosságából hasadt a húsvét hajnala, a feltámadás! Én bízom a holnapban, bízom az emberiségben, bízom Isten gondviselő jóságában!! Természetesen ez nem jelenti azt, hogy nem lesznek háborúk, hogy az emberiség nagy fájiról nem fognak ágak letörni! Egyszerűen azt szeretném mondani, hogy bízom a holnapban, bízom Isten irgalmas szeretetében, bízom egy szép, áldott holnapban, hiszem, hogy az aranykor elöttünk van! 

Mire alapozom a hitemet?! Két dologra: Isten ígéreteiben! Mert a hegyek megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én szeretetem nem hagy el soha, és veled kötött békeszövetségem nem inog meg. Izajás 54,10 Teremtőnk nem változik, Ő nem szokott durcásan félrefordulni, sértődötten hátat fordítani az ő gyermekeinek! Istenre mindig lehet számítani!!

Bizalmamnak a másik lába: Az emberi természet! Bármerre mentem, mindenütt ugyanazzal az emberrel találkoztam! Az ember, Isten gyermeke szereti a társát, a gyermekét, a szépet, a rendet, a békét! Az ember bármennyire is zavarosak a körülmények mégis próbál jó lenni!! Ne csodálkozzunk ezen, mert jó jónak lenni, jó, jót tenni, egyszóval jónak lenni jó! Az ember már csak azért is, hogy jól érezze magát, megtesz mindent, hogy jó legyen! Ki lehet robbantani egy háborút, lásd Koreát, Vietnamot, vagy most Szíriát, de az emberek belefáradnak és mindig felvirrad a hajnal, a béke! Igen, az Igazságot, az Életet, a Szeretetet meg lehet ölni, de harmadnap mindig diadalmasan feltámad, mert Krisztus maga az Út az Igazság és az Élet!!

Ezért is teljes bizalommal gyújtom meg az első adventi gyertyalángot! Érzem a bűnt magamban és magam körül is, de ezerszer jobban érzem Isten jóságos hívását, az irgalmas szeretet melegét, a kegyelem édességét, a szelíd bölcsesség ragyogó fényét a világunkban! Adventi koszorúnk gyertyáját lángra lobbantom, mert hiszek Karácsonyban, az élő Szeretet, az Isten megtestesülésében, és hiszek egy eljövendő új Karácsonyban is, Krisztus második eljövetelében, Isten országának a megvalósulásában!

Szeretettel, 

Csaba t. 

Abban az időben Jézus a következő hasonlatot mondta tanítványainak:

"Nézzétek a fügefát és a többi fákat! Amikor látjátok, hogy már hajtanak, tudjátok, hogy közel van a nyár. Ugyanígy ti is, amikor látjátok, hogy mindez bekövetkezik, tudjátok meg, hogy közel van az Isten országa. Bizony, mondom nektek: Nem múlik el ez a nemzedék, amíg mindez meg nem történik. Ég és föld elmúlnak, de az én igéim el nem múlnak."

Lk 21,29-33