„Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap; most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet."
Mint a bölcs borosgazda a jó borát kortyonként, én Jézus Krisztus csodálatos ígéretét szavanként ízlelgetem! Ezeket a szent igéket több mint harminc évvel ezelőtt olvastam először, de azóta sem tudok betelni velük! Az evangélium, ha komolyan vesszük, önálló életre kel, elkezdi az életünket átalakítani! Az ateista, kommunista rendszerben a papi, szerzetesi hivatás zsákutcát jelentett, és nem csak a hivatalos hatóságok szemében, hanem a közgondolkodásban is! Én 1988-ban a gyulafehérvári székesegyházban adtam át az életemet Krisztusnak! Ott térdeltem a szentelő püspököm előtt, tudtam, hogy az idős főpap közel 12 évet töltött a börtönben, háziőrizetben Krisztusba vetett hitéért, és bennem mégis nyugalom és béke volt, egy olyan béke, mit az elmúlt 30 évben, addigi életemben soha nem tapasztaltam! Az önátadás jeleként, az idős főpap kezébe téve kezemet mindent átadtam Istennek, és egy hihetetlen szabadságérzés töltött el, egy végtelen béke, mely azóta is legdrágább kincsem!
Az évek elteltek, 30 éve szolgálom Krisztust és lépésről lépésre bebizonyosodott, hogy jó vásárt csinálunk ha mindent odaadunk, mert bár üldözések, nehézségek közepette is, de mindent megkaphatunk attól, ki e csodálatos ígéretet tette kétezer évvel ezelőtt.
Szeretettel,
Csaba t.
A gazdag ifjúval folytatott beszélgetés után Péter apostol megszólalt, és ezt mondta Jézusnak: „Nézd, mi mindent elhagytunk, és követtünk téged.” Jézus így válaszolt: „Bizony mondom nektek, mindenki, aki értem és az evangéliumért elhagyja otthonát, testvéreit, anyját, apját, gyermekeit vagy földjét, százannyit kap; most, ezen a világon otthont, testvért, anyát, apát, gyermeket és földet – bár üldözések közepette –, az eljövendő világban pedig örök életet. Sokan lesznek az elsőkből utolsók, az utolsókból pedig elsők.”