Krisztus alázata a kulcs a papság lényegének megértéséhez – mondta XVI. Benedek pápa a szombaton reggel befejeződött vatikáni nagyböjti lelkigyakorlat végén.

 

A pápa köszönetét fejezte ki Vanhoye bíborosnak a nagy teológiai szaktudással és mély lelkiséggel vezetett nagyböjti elmélkedésekért. A Szentatya lelki szemei előtt mindig jelen volt az a kép, amikor Jézus térden áll Péter előtt, hogy megmossa lábát. Vanhoye bíboros elmélkedésén keresztül most ez a jelenet megszólította a pápát, aki meglátta, hogy Jézus új papsága éppen ebben a végsőkig menő alázatos magatartásban, az emberi gyengeségekkel, szenvedéssel, megpróbáltatásokkal való, halálig tartó szolidaritásában valósul meg.

A nagyböjti lelkigyakorlat arra késztette a Szentatyát, hogy elmélkedjen arról a jelenetről is, amikor Péter arra kéri az Urat, hogy ne csak lábát, hanem fejét és kezét is mossa meg. Ez jól kifejezi, mennyire nehezen érti meg Péter és az Úr minden tanítványa Jézus papságának meglepő újdonságát, amely éppen a lealacsonyodásban, a szolidaritásban nyilvánul meg. Péternek attól kezdve, hogy tanítvánnyá vált, mindig újból és újból hallgatnia kellett Jézus szavait, hogy egyre mélyebben behatoljon papsága misztériumába, amelyet Krisztus apostolaira és azok utódaira hagyott – mondta XVI. Benedek pápa.

Albert Vanhoye bíboros segítségével a nagyböjti lelkigyakorlat résztvevői meghallgathatták az Úr szavát, hogy újból megtanulják, mit jelent Krisztus papsága és saját papi hivatásuk. Az elmélkedések segítettek, hogy még inkább részt vehessenek Krisztus papságában, és új szívet kapjanak, Jézus szívét, amely az új szövetség misztériumának középpontja.

A pápa a vatikáni nagyböjti lelkigyakorlat résztvevőinek további, lelkiekben gazdag nagyböjtöt kívánt, hogy húsvétkor mindnyájan még inkább részesülhessenek Krisztus papságában.

Vatikáni Rádió/Magyar Kurír