Az Életvédő Fórum konferenciája az abortuszról és a „nemek forradalmáról”

 

 

 

 

 

 

Magyarországon minden tizenkettedik percben esik teherbe úgy egy nő, hogy nem szeretné megtartani gyermekét – ezekkel a szavakkal nyitotta meg Bíró László püspök, az MKPK családügyi referense az Életvédő Fórum november 27-ei konferenciáját.

Odor Andrea, az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal Védőnői Szakfelügyeleti Osztályának vezetője a Családvédelmi Szolgálat (CSVSZ) és a magzatvédelem helyzetéről beszélt. Mint mondta, az ÁNTSZ az állami családvédelmi szolgálatok mellett engedélyezheti más, nem az állam által fenntartott szolgálatok létrehozását is, de ilyen jelenleg csak a Bethesda Kórházban működik. A Családvédelmi Szolgálatoknál országosan összesen 88-an dolgoznak, és az összes állás is csupán 95 lenne.

Az állam szerepe az lenne, hogy együttműködjön a várandós anyákkal, védelmet nyújtson az abortuszt erőltető harmadik személlyel szemben, és segítséget nyújtson a krízishelyzetekben. Ráadásul a CSVSZ-eknek a terhesség megszakíthatóságát jogilag lehetővé tevő számos eset közül csak akkor van dolguk, ha a terhesség bűncselekmény következménye, vagy a várandós anya súlyos válsághelyzetben van. Ezen esetekben a terhesség egyébként a 12. hétig szakítható meg, de vannak esetek, amikor a 18., illetve a 20. hétig megtehető, az anya életének veszélyben forgása esetén pedig korlátlan ideig.

Odor Andrea elmondta, hogy sajnos a családvédelmi tanácsadást kevesen veszik igénybe, és a legtöbben még „valamiféle, az abortuszt engedélyező hivatalnak képzelik” a CSVSZ-eket, nem pedig segítő szervezetnek. A legtöbben elégedettek a munkájukkal, azonban kevesen térnek vissza, és sokan vannak, akik egy vagy két év múlva újra abortuszon gondolkodnak, és ezért megint a CSVSZ elé kerülnek. 2008-ban 4600-an keresték fel a Családsegítő Szolgálatokat, 1993-ban négyezren, 2008-ban ezerötszázan mondtak le az abortuszról a szolgálatok munkájának köszönhetően, ami az abortuszra jelentkezők 4 százaléka.

Szarka Miklós református teológus, a Bethesda Kórház pár- és családterapeutája rámutatott: a magyar társadalom még mindig az egyik leginkább gyermekbarát, mivel a fiatal lányok 90–95 százaléka szeretne három vagy több gyereket, viszont később általában jó, ha egyet vállalnak. Megemlítette azt a pozitív tendenciát is, hogy 1990 és 2009 között felére csökkent az abortuszok száma.

Kifejtette ugyanakkor, hogy van még teendő az életvédelem területén: a jognak például tisztáznia kellene, hogy mit jelent a „súlyos válsághelyzet”, jelenleg ugyanis ez a mindeninek lehetőséget adó gumiszabály, amelyre még a Rózsadombról érkezők is hivatkozhatnak, és amit nem vizsgálhat a védőnő. Emellett azt is tudatosítani kellene, hogy mikor kezdődik az emberlét: az Alkotmánybíróságnak ugyanis van erről egy állásfoglalása, miszerint „a fogamzás és a halál között élet egységes folyamat”, azaz az élet nem a születéssel kezdődik, hanem a fogamzással.

Roska Péter, az Esztergomi Hittudományi Főiskola spirituálisa a gender-ideológiáról beszélt. Kifejtette, hogy a gender, a „társadalmi nem” fogalma alapvetően és eredetileg nem elvetendő fogalom, mivel a biológiai nem melletti társadalmi elvárásokat, a női és férfilét eltérő társadalmi feladatait jelenti. Azonban veszélyessé válik, ha a fogalom elszakad a biológiai nem (az angolban „sex”) fogalmától, és abszolutizálják, mondván, lényegtelen, hogy valaki férfinak vagy nőnek született, mert ettől függetlenül ő alkothatja meg saját nemi identitását. Roska Péter leszögezte: egyértelmű, hogy az egyház nem a nemek egyenlő méltósága ellen van, sőt, kifejezetten ellenzi a nők diszkriminációját, hátrányos kezelését, lenézését. Azonban a gender-ideológia a nemek egyformaságát és a szexuális aberrációk egyenlőségét hangsúlyozza, amit nem fogadhatunk el. A spirituális idézte XVI. Benedek pápát, aki a Római Kúriának mondott karácsonyi beszédében úgy fogalmazott: ahogy a gender kifejezést gyakran használják és értelmezik, az végeredményben arra vezet, hogy az ember elszakítja magát a teremtéstől és a Teremtőtől.

A gender-ideológia alapjai a marxizmusban gyökereznek, ami a családot tartja minden elnyomás és egyenlőtlenség forrásának, és ezért le akarja rombolni – mutatott rá Roska Péter; majd hozzátette: a gender szerint a homoszexualitás genetikailag meghatározott, változtathatatlan tulajdonság. Ezzel szemben fontos rámutatnunk, hogy Amerikában már rengetegen kigyógyultak a homoszexualitásból egy terápiának köszönhetően. Világosan látszik, hogy a szexualitás bálvánnyá válása összefüggésben van a fogamzásgátlás lehetővé válásával – emelte ki az előadó; majd VI. Pál pápa Humanae Vitae kezdetű enciklikájára utalva megjegyezte: meg kell védenünk a szerelmet és a szexualitást attól, hogy fogyasztói árucikké váljanak.

Roska Péter végezetül a hallgatóság figyelmébe ajánlotta Dominik Klenknek a Kairosz kiadónál megjelent könyvét (A nemek összezavarása. Gender mainstreaming: a férfi és a nő vége?) és a Jel kiadó Homoszexualitás katolikus szemmel című kiadványát.

Az Életvédő Fórum tevékenységéről bővebben itt olvashat.

Magyar Kurír