A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány elmúlt évéről, terveikről, a csíksomlyói pápalátogatásról, Szent Ferenc és az egyiptomi szultán 800 éve történt találkozásáról kérdezte Dobszay Benedek tartományfőnököt Szerdahelyi Csongor a Katolikus Rádió műsorában. Az interjút szerkesztve közöljük.

– Milyen fontos események történtek tavaly a rend életében?

– Örömteli ünnepeket élhettünk át a ferences családban az elmúlt esztendőben: egy testvér megkezdte a noviciátust, Juhos Benjámin testvér örökfogadalmat tett, decemberben diakónussá szentelték Bucskó Nándort. Mindeközben egy rendtársunk, Sill Aba atya élete kiteljesedett a halálával. Szellemi nagysága és hatalmas tudása mellett ő volt rendtartományunk legidősebb tagja. Nehéz beszélni azon változásokról, amelyek nem látható módon történnek, mégis sok esetben ezek a legfontosabbak egy rend életében és szolgálatában: egy-egy testvér belső lelki életének alakulása; egy beteglátogatás alkalmával, esetleg egy prédikáció közben történt fordulat vagy csoda.

– Jelenleg hány főt számlál a rendtartomány?

– 105 testvér és három jelölt alkotja most a magyar provinciát. A teljes közösség így 108 fő. Továbbra is mi vagyunk a legnagyobb magyar szerzetesközösség. E létszámba a növendékek és olyan testvérek is beletartoznak, akik idős koruk miatt már nem tudnak részt venni a lelkipásztori szolgálatban. Az örökfogadalmasok körülbelül tíz százaléka laikus testvér. A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány a mai formájában 2006-ban jött létre 109 fővel; a következő években ez a szám kicsit gyarapodott, és mivel több olyan év volt, amikor öt-haz jelöltünk volt, egyik esztendőben elértük a 121 fős létszámot is. Az átlagéletkorunk továbbra is 50 esztendő körül mozog.

– Mi történt a rend intézményeiben az elmúlt esztendőben?

– Nagy előrelépés és öröm számomra, hogy végre megkezdődött a világi tanár kollégák képzése. Az elmúlt esztendőben elindult a 120 órás akkreditált pedagógiai, ferences lelkiségi és személyiségfejlesztő képzés, amelyben most 24 fő, világi tanárok és ferencesek együtt vesznek részt. Fontos ugyanis, hogy a világi kollégák hogyan adják át a tudásukat, miként nevelnek, és hogy ezáltal miként tudják közvetíteni a ferences lelkiséget is a jövő nemzedéke felé. Sokat remélünk e képzéstől; szeretnénk, ha idővel mind a kétszáz pedagógusunk elvégezné. Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban nagy átalakítás történt mind a pedagógusi, mind a rendházi közösségben. Ez nem volt feszültségektől mentes, sokaknak okozott nehézségeket; de úgy látjuk, az idő igazolja döntésünket, ha például az iskola iránti érdeklődés alakulását vizsgáljuk. Jelenleg Szánthó Gellért és Varga Kapisztrán vezeti az intézményt. Sok időt foglaltak le a még zajló építési és felújítási munkálatok. Hét helyen folyik nagy beruházásunk: elsősorban infrastrukturális intézményfejlesztések, műemlékvédelmi átalakítások. Szentendrén épül az új rendház, tornacsarnok és tanügyigazgatási épület. Iskolafejlesztés kezdődik Budapesten és Esztergomban; reményeink szerint bővülni fog pasaréti óvodánk, s jobb elhelyezést kap a budai gondozási központ is. Egykori váci kolostorunkban a felújítás után a Piarista Rendtartomány nyit szakképző intézetet fogyatékkal élők számára. Jelentős volt a rend könyvkiadása: a Ferences Források Magyarul sorozat újabb kötetei és a Szentfölddel kapcsolatos írások mellett szép és értékes könyvek jelentek meg, a természettudomány és a vallás kapcsolatának témakörétől a lelki témájú művekig.

– Mint ferences hogyan értékeli a csíksomlyói pápalátogatást?

– Természetesen nagy esemény lesz: a ferencességnek éppúgy, mint a magyarságnak, és azt gondolom, hogy az egész országnak. Az idei abban különbözik a húsz évvel ezelőtti látogatástól, hogy míg annak fókuszában az ökumenikus párbeszéd volt, ezen utazás mögött egyértelműen lelkipásztori szándék áll. E tekintetben nagyon fontos, hogy a magyar ajkú emberekhez is ellátogat a Szentatya. Ez nagyon szép gesztus a pápa részéről.

– Milyen a viszony az erdélyi és a magyar ferences tartomány között?

– Az erdélyi és a magyarországi rendtartomány között nagyon szoros a kapcsolat, hiszen a két tartomány közös noviciátust tart fenn, így sok a személyes ismeretség is. Az erdélyi Szent István Provincia magyar nyelvű, bár tagjai közül többen román anyanyelvűek. Hivatalos román ajkú rendtartomány nem létezik, ők a minorita vagy konventuális ferencesség egy rendtartományát alkotják. 2019 jelentős ferences világtörténelmi jubileum is, hiszen 800 éve, 1219-ben, a keresztes háborúk idején találkozott Szent Ferenc az egyiptomi szultánnal, Malek al-Kamillal Damiettában. Az egész rend nagyon készült az évforduló megünneplésére: magyarul több cikk és tanulmány is megjelent a témával kapcsolatban; segítettük egy anyanyelvű dokumentumfilm születését. Fontos és aktuális téma, amely a rend hagyományához szorosan hozzátartozik.

-  Milyen eseményekre készülnek idén?

– 2020 a káptalani évünk lesz. Ez azt jelenti, hogy áthelyezések, nagyobb személyi változások 2019-ben már nem lesznek, hiszen e ciklusban ez az utolsó tartományfőnöki évem. Az idei esztendő a folyamatban lévő munkák letisztázásáról, rendbetételéről szól. Fontos, hogy amit lehet, le kell zárni; ami folytatódik, azt átadható, áttekinthető állapotba kell hozni. Remélhetőleg az év során lesz pap- és diakónusszentelés is...

– Milyen hosszabb távú feladatok várnak a ferences rendre?

– Természetesen vannak olyan kérdések, melyekkel még csak gondolatban kezdtünk el foglalkozni. Ilyen például, hogy a szociális intézményeinkben hogyan tudnánk jobban jelen lenni; hogyan tudnánk az ott dolgozó kollégák fáradtságát, leterheltségét kezelni, akár egy erre alkalmas képzéssel, lelki segítséggel. Egyre nehezebb munkatársat találni ezen intézményekbe, ezért is szeretnénk segíteni kitartó kollégáinkat. Folyamatban van néhány későbbi felújítás tervezése, előkészítése is. Állandó központi kérdés továbbá – és talán ezzel kellene kezdeni –, hogy hogyan tudnánk a lelkiségünkben még jobban elmélyülni, és hogy mi a szerepe ebben a tartományfőnöknek. A rendi nevelők személye nagyon fontos tényező, hiszen mint minden rendben, nálunk is a növendékévek alapozzák meg a lelkiséget. Szeretnénk valóban őszintén átadni és hirdetni a ferencesség fontos üzeneteit, legfőképpen azt a hittel teli derűt, amelyre nemcsak a ferenceseket, hanem mindenkit meghívott az Úristen.

Az interjút lejegyezte: Varga Mónika/Ferences Alapítvány

Forrás és fotó: Ferences Sajtóközpont

Magyar Kurír