Január 31-én a Szentatya a vasárnapi evangéliumról elmélkedve azt hangsúlyozta, hogy mi is bizalommal forduljunk gyógyulásért Jézushoz. Az Angelus után pedig fontos bejelentést tett: bevezeti a nagyszülők és idősek világnapját, mely mindig július negyedik vasárnapján lesz.

Ferenc pápa teljes vasárnapi beszédének fordítását közreadjuk.

Kedves testvérek, jó napot kívánok!

A mai evangéliumi szakasz (vö. Mk 1,21–28) Jézus szolgálatának egyik tipikus napját beszéli el. Egy szombatról, a pihenésnek és imádságnak szentelt napról van szó, amikor az emberek zsinagógába mentek. A kafarnaumi zsinagógában Jézus felolvassa és kommentálja az Írásokat. A jelenlévőket lenyűgözi beszédmódja; nagyon csodálkoznak, mert más tekintéllyel beszél, mint az írástudók (Mk 1,22). Sőt a tetteiben is hatalmasnak bizonyul. Ugyanis egy ember a zsinagógában ellene fordul, és Isten küldöttének nevezi; ő viszont felismeri a gonoszlelket, és megparancsolja, hogy menjen ki abból az emberből, s így kiűzi (Mk 1,23–26).

Itt Jézus cselekvésének két jellegzetes elemét láthatjuk: az igehirdetést és a gyógyító működést: prédikál és gyógyít. Mindkét szempont kiemelkedik Márk evangéliumának ebben a részletében, de a prédikálás erősebben; az ördögűzés egyedülálló „tekintélyének” és tanításának megerősítéseként jelenik meg. Jézus saját tekintélyével prédikál, olyan emberként, aki önálló tanítással lép elő, és nem úgy, mint az írástudók, akik korábbi hagyományokat és törvényeket ismételgettek. Csak szavakat ismételgettek, szavakat, szavakat, szavakat – ahogy a nagy Mina énekelte. Ilyenek voltak: csak szavak. Ezzel szemben Jézusban a szónak tekintélye van, Jézus hatalommal szól. És ez megérinti az emberek szívét. Jézus tanításának ugyanolyan hatalma van, mint Isten szavának; ugyanis egyetlen paranccsal könnyedén megszabadítja a megszállottat a gonosztól, és meggyógyítja. Miért? Mert szava végbe is viszi azt, amit mond. Mert ő a végleges próféta. Miért mondom azt, hogy a végleges próféta? Emlékezzünk csak Mózes ígéretére! Mózes azt mondja: „Az Úr, a te Istened hozzám hasonló prófétát támaszt neked – hozzám hasonlót! –; őrá hallgassatok” (vö. MTörv 18,15). Mózes meghirdeti Jézust mint végleges prófétát. Ezért [Jézus] nem emberi tekintéllyel, hanem isteni tekintéllyel beszél, mert a végleges próféta hatalmával szól, vagyis Isten Fiaként, aki megment bennünket, meggyógyít mindannyiunkat.

A második szempont, a gyógyítás azt mutatja, hogy Krisztus prédikálásának a célja az emberben és a világban jelen lévő gonosz legyőzése. Szava egyenesen a sátán országát veszi célba, válságba sodorja és visszavonulásra kényszeríti, a világ elhagyására kötelezi őt. Ez a megszállott ember, akit az Úr parancsa elért, megszabadul és új emberré válik. Azt is el kell mondanunk, hogy Jézus prédikálása a világ és a gonosz logikájával ellentétes logikához tartozik: szavai a dolgok elhibázott rendjének felforgatásának bizonyulnak. A megszállottban jelen lévő ördög ugyanis Jézus közeledésére kiabálni kezd: „Mi közünk egymáshoz, názáreti Jézus? Azért jöttél, hogy elpusztíts minket?” (Mk 1,24). Ezek a kifejezések a Jézus és a sátán közötti teljes idegenséget jelzik: teljesen más síkon vannak; semmi közös nincs bennük; ellentétesek egymással. A hatalommal szóló Jézus, aki tekintélyével vonzza az embereket, egyben a szabadító próféta, a megígért próféta, Isten Fia, aki gyógyít. Vajon mi hallgatjuk-e Jézus erővel ható szavait?

Ne felejtsétek el, hogy mindig vigyetek magatokkal – a zsebetekben, a táskátokban – egy kis evangéliumot, hogy elolvashassátok napközben, hallgathassátok Jézus erővel ható szavát.

Mindnyájunknak vannak problémái. Vannak bűneink, vannak lelki betegségeink. Kérjük Jézust: „Jézus, te vagy a próféta, Isten Fia, akiről azt az ígéretet kaptuk, hogy meggyógyít bennünket. Gyógyíts meg engem!” Kérjük Jézust, hogy gyógyítson meg bűneinkből, bajainkból!

Szűz Mária mindig megőrizte szívében Jézus szavait és tetteit, és teljes szolgálatkészséggel és hűségesen követte őt. Segítsen minket is, hogy meghallgassuk és kövessük Jézust, s így megtapasztalhassuk üdvösségének jeleit életünkben!

A Szentatya szavai az Angelus elimádkozása után:

Kedves testvérek!

Holnapután, február 2-án ünnepeljük Jézus templomban való bemutatásának ünnepét, amikor Simeon és Anna, mindketten idősek, a Szentlélektől megvilágosítva felismerték Jézusban a Messiást. A Szentlélek ma is ébreszt bölcs gondolatokat és szavakat az idősekben: hangjuk értékes, mert Isten dicséretét énekli és őrzi a népek gyökereit. Emlékeztetnek bennünket arra, hogy az öregség ajándék, és hogy a nagyszülők összekapcsolják a nemzedékeket, hogy az élet és hit tapasztalatait közvetítsék a fiataloknak.

Gyakran elfelejtjük a nagyszülőket, és elfelejtjük, micsoda gazdagság forrásozik a gyökerek megőrzéséből és továbbadásából. Emiatt úgy döntöttem, hogy bevezetem a nagyszülők és idősek világnapját, amelyet minden évben július negyedik vasárnapján fogunk tartani az egész Egyházban, közel Szent Joachimnak és Szent Annának, Jézus „nagyszüleinek” emléknapjához.

Fontos, hogy a nagyszülők találkozzanak unokáikkal és az unokák találkozzanak nagyszüleikkel, mert – ahogy Joel próféta mondja – a nagyszülők álmokat látnak unokáik előtt, nagy vágyakat fogalmaznak meg, a fiatalok pedig, erőt merítve nagyszüleikből mennek előre, és prófétálnak majd.

Február másodika pedig pontosan a nagyszülők unokáikkal való találkozásának ünnepe.

Ma van a leprás betegek világnapja, amelyet Raoul Follereau több mint hatvan éve kezdett el, és amelyet elsősorban az ő humanitárius munkájából ihletet merítő egyesületek visznek előre. Szeretném kifejezni közelségemet mindazokhoz, akik ebben a betegségben szenvednek, és bátorítom a szolgálatuk mellett elkötelezett misszionáriusokat, egészségügyi dolgozókat és önkénteseket.

A világjárvány megerősítette, mennyire szükséges védelmezni a legkiszolgáltatottabb emberek egészséghez való jogát: kívánom, hogy a nemzetek vezetői fogjanak össze a Hansen-betegségben szenvedők kezelésére és társadalmi integrációjára irányuló erőfeszítéseikben.

Szeretettel köszöntöm azokat a fiatalokat, akik az Actio Catolicához tartoznak a római egyházmegyében – közülük néhányan itt vannak –, biztonságban plébániákon gyűltek egybe vagy online vannak kapcsolatban a békekaraván alkalmából. Az egészségügyi vészhelyzet ellenére a szülők, a pedagógusok és a papok támogatásával idén is folytatják ezt a gyönyörű kezdeményezést. Folytatják kezdeményezéseiket, ügyesek. Kiválóak vagytok! Bátran haladjatok előre! Mindnyájan nagyon ügyesek vagytok! Köszönöm netek! Most pedig hallgassuk meg együtt az üzenetet, amelyet néhányuk felolvas mindnyájuk nevében itt, mellettem. [Az üzenet felolvasása.] Általában ezek a fiatalok lufikat hoznak, melyeket a levegőbe engednek az ablakból, de ma be vagyunk zárva, nem tehették meg. Jövőre azonban biztosan lesz rá lehetőségetek!

Szeretettel köszöntelek mindnyájatokat, akik kommunikációs eszközökön keresztül követtek bennünket.

Áldott vasárnapot kívánok mindenkinek! Kérlek benneteket, ne feledkezzetek el imádkozni értem! Jó étvágyat az ebédhez! Viszontlátásra!

Forrás: Magyar Kurír