75 ESZTENDEJE MONDTA MÁRTON ÁRON A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚ UTÁNI JELENTŐS BESZÉDEI EGYIKÉT.

A beszédre a korabeli román titkosszolgálat is felfigyelt. Az erről szóló dokumentum feltárója, Denisa Bodeanu bukaresti levéltáros írja erről: "A kolozsvári Szent Mihály templomban 1946. április 7-én tartott prédikációja miatt a püspök immáron a kommunisták által uralt román hírszerző szolgálat érdeklődésének előterébe került."

Márton Áron 1945. október 15-én az egész erdélyi egyházmegyére kiterjedő népmissziót hirdetett azért, hogy a háború után a lelkek békéjét elősegítse. A beszéd a népmisszió kolozsvári záró alkalmán hangzott el, itt ezen a helyen idézetek olvashatók belőle:

"Ez a nemzedék sokat vétkezett az Isten és sokat vétkezett a felebarát ellen. Ha szájával és külsőleg tisztelte is az Istent, a szívével, elméjével, akaratával idegen isteneknek hódolt. A felebarátot már nem tudta ilyen könnyűszerrel félretolni az útból. A mindenütt jelenvaló Isten láthatatlan volt, de a felebarát jelen volt, és látható, mint testvér, mint szomszéd, mint vetélytárs."

"Aki az Istent nem ismeri, embertársában sem fogja a testvérét felismerni. Aki Isten törvényeit nem tiszteli, az emberek jogait sem fogja tiszteletben tartani.

"Ama bizonyos döntés előtt, mellyel kapcsolatban magyarokat felelősségre vonnak, a mi népünk húsz esztendeig élt olyan kisebbségi sorsban, amilyenhez hasonlót az ellenségünknek sem kívánunk."

"Erdély déli részéből a sokat emlegetett 'döntés' alkalmával híveink nem azért menekültek tömegesen, fejvesztetten, elkótyavetyélve mindenüket - koronatanú vagyok! -, mintha az állampolgárok egyenjogúságát élvezték volna, hanem mert a szolgasorsot és üldözést tovább már nem bírták. És ennek ma sincs vége. A gyűlöletet ma is szítják, népünket sok helyen ma is üldözik, a vagyonát ma is mindenféle címeken elveszik."

"Amikor a mai ember magatartása fölött ítélkeznek, a vádlottak padjára kell ültetni mindazokat a szellemi irányzatokat, amelyek társadalmi, politikai, erkölcstani, vagy vallási eretnekségeket hirdettek, a felnövekvő nemzedékek tisztánlátását megzavarták; a vádlottak padjára kell ültetni azt a propagandát, amely ezeket a tömegek lelkébe belekalapálta, az erkölcsi tekintélyét lerontotta, az erkölcsi szabadosságot és durvaságot népszerűsítette."

"A demokrácia azért a legnehezebb társadalomrendező elv, mert magas erkölcsi követelményeket állít fel, mind a vezetőkkel, mind a vezetettekkel szemben."

"Háborúból jövünk. Szörnyű dolgokat láttunk, cselekedtünk, éltünk és szenvedtünk végig. Térdig gázoltunk a vérben, az egymás vérében. A civilizált népek hat éven át égő csóvákat dobáltak egymás házára, s kajánul kacagtak, ha a szomszédot a kigyúlt házból köntös nélkül menekülni látták. Hat éven át zuhogott a testvérgyilkos Káin husángja, s a hullamezők fölött a nemzetek üzleteken törték a fejüket. Vértől és bűntől vagyunk mocskosak tetőtől talpig. Alázattal, térdre roskadva, felnyitott kebellel és tenyerünkre vett szívünkkel kérjük Istent, hogy könyörüljön rajtunk, szabadítson meg bűnös önmagunktól, adjon új szívet és lelket; és adjon egymás iránt és a népek között több szeretetet."