Ferenc pápa, miután szeptember 9-én befejezte négy napos pápua-új-guineai látogatását, helyi idő szerint 14.20-kor (budapesti idő szerint 7:20) megérkezett Kelet-Timorba, Délkelet-Ázsiát és Óceániát átszelő apostoli útjának harmadik szakaszára.
A Szentatyát szállító Air Niugini légitársaság gépe (Pápua Új-Guinea nemzeti légitársasága) Kelet-Timor fővárosában, Dili-ben landolt a Nicolau Lobato Elnök nemzetközi repülőtéren. Ferenc pápát a repülőtéren két népi viseletbe öltözött fiatal várta, akik egy helyi szőttes sálat tettek az érkező egyházfő nyakába.
Ferenc pápa délkelet-ázsiai és óceániai apostoli útjának felénél jár: befejezte látogatását Indonéziában és Pápua Új-Guinea területén, majd a Kelet-Timorban töltött három nap után Szingapúrba utazik.
Az apostoli út részletes programja IDE kattintva érhető el.
A Szentatya első hivatalos eseménye az elnöki palotánál tartott fogadóünnepség lesz, amelyet helyi idő szerint 18 óra körülre terveznek. Ezt követően, fél hétkor a pápa udvariassági látogatást tesz a köztársasági elnöknél az elnöki palotában, majd 19 órakor Ferenc pápa találkozik a kormányzati hatóságokkal, a civil társadalom és a diplomáciai testület tagjaival az elnöki palota dísztermében, ahol beszédet mond.
Kedden délelőtt a Szentatya meglátogatja a fogyatékkal élő gyermekeket az Irmãs Alma iskolában. Délelőtt fél tízkor püspökökkel, papokkal, diakónusokkal, felszentelt személyekkel, szeminaristákkal és katekétákkal találkozik a Szeplőtelen Fogantatás-székesegyházban, ahol beszédet mond. Később, 10:45-kor az Apostoli Nunciatúrán zártkörű találkozót tart a Jézus Társasága tagjaival. A nap 16:30-kor szentmisével zárul a Taci Tolu Esplanade-on. Másnap reggel a Szentatya Szingapúrba utazik.
Kelet-Timor, hivatalosan Kelet-timori Demokratikus Köztársaság, a tengeri Délkelet-Ázsia egyik országa a Kis-Szunda-szigetcsoportban. Timor szigetének neve maláj eredetű, amelynek jelentése kelet, lévén a sziget keletre fekszik. Kelet-Timor a Kis-Szunda-szigetek külső ívéhez tartozó Timor-sziget keleti felén fekszik, részét képezi a sziget nyugati felének északi partján lévő Okusi exklávé és az Atauro-sziget. Területe nagyjából Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kétszerese (14 874 km²). Lakosainak száma 1 212 107 fő, melynek 50 százaléka városokban él. A lakosság 90 százaléka római katolikus vallású, 4 százaléka muszlim, 3 százaléka protestáns, 3 százaléka pedig buddhista és törzsi vallású.
A 2002-ben önálló országgá váló Kelet-Timor államfője a Nobel-békedíjas Jose Ramos-Horta, az ország Indonéziától való függetlenségéért küzdő mozgalom egykori vezéralakja.
Az indonéz szigetvilághoz tartozó Timor-sziget keleti felén a portugálok már az 1600-as években kereskedelmi telepeket hoztak létre, majd a 18. század második felében állapodtak meg az indonéz szigetvilág többi részét gyarmatosító hollandokkal arról, hogy a Timor-szigetet felosztják egymás között. A sziget nyugati fele így holland, keleti része pedig portugál fennhatóság alá került. Míg Indonézia a II. világháború után függetlenné vált Hollandiától, addig Kelet-Timorból csak 1975-ben vonultak ki a portugálok. A kelet-timoriak kikiáltották függetlenségüket, azonban pár napra rá, 1975 végén Indonézia lerohanta Kelet-Timort, és azt 27. tartományként magához csatolta, amit az ENSZ nem ismert el. Az indonéz megszállás egészen 1999-ig tartott, amellyel szemben az ellenállási mozgalom fő meghatározó alakja volt Ramos-Horta, aki Carlos Filipe Ximenes Belo katolikus püspökkel közösen 1996-ban kapott Nobel-békedíjat, a hivatalos indoklás szerint „a kelet-timori konfliktus igazságos és békés rendezése érdekében” tett tevékenységükért.
A 24 éven át tartó megszállás során az indonéz hadsereg fellépése, illetve az általuk okozott éhínség több mint 170 ezer kelet-timori halálát okozta. Indonézia végül 1999 májusában egyezett bele abba, hogy népszavazás döntsön Kelet-Timor sorsáról. Az ENSZ támogatása mellett megtartott, szinte száz százalékos részvétel mellett zajló, 1999 augusztusában megrendezett referendumon a kelet-timoriak 78 százaléka szavazott a függetlenségre.
A függetlenséget ellenző milíciák azonban nem fogadták el a népszavazás eredményét, és a kivonuló indonéz hadsereg támogatásával átfogó terrorba kezdtek, aminek 2600 ember esett áldozatul, illetve az ország infrastruktúrájának jó része romba dőlt. Ezt követően ENSZ-igazgatás alá került az ország, amely 2002 májusában, vagyis mintegy húsz éve lett önálló állam. Jelenleg az ország északi részén az ingatag békét az INTERFET nevű nemzetközi békefenntartó erő ellenőrzi.
A szegény országok sorában lévő 1,3 milliós Kelet-Timort a régió egyik legdemokratikusabb államának tartják. Az Ázsia legfiatalabb országának számító Kelet-Timorban lényegében eddig több békés hatalomátadás történt, mint a legtöbb térségbeli országban egész történelmük során.
Ferenc pápa, miután szeptember 9-én befejezte négy napos pápua-új-guineai látogatását, helyi idő szerint 14.20-kor (budapesti idő szerint 7:20) megérkezett Kelet-Timorba, Délkelet-Ázsiát és Óceániát átszelő apostoli útjának harmadik szakaszára.