Egy XIV. századi, páratlan értékű Trónoló Madonna-freskót találtak a Budapesti Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom szentélyében. A templomban, amely páratlan értéket képvisel a budapesti épületek sorában, mivel az előző ezer év minden kora rajta hagyta a nyomát, minél több freskót feltárnak, hogy újra eredeti színeiben pompázhasson a szentély. A freskót Erdő Péter bíboros áldja meg szeptember 26-án.

A freskót úgy találták meg, hogy mielőtt a kultusztárcától kapott keretösszegből kifestették a gótikus szentélyt, régészeti kutatásokat is végeztek, és ekkor fedezték fel, hogy a szentély gótikus ülőfülkéihez képest elütő kimagasló, téglalap alakú mélyedésben található egy, a Trónoló Madonnát ábrázoló freskó, amely az 1300-as évek tájékáról való.

A Belvárosi Nagyboldogasszony-főplébániatemplom plébánosa egyben a királyi udvar papja is volt – tette hozzá Osztie Zoltán plébános. – Az előkerült freskókat minden bizonnyal a királyi udvar művészei készítették. A Trónoló Madonna mellett egy püspökalak is előkerült, amely még régebbi alkotás. Mint azt Osztie Zoltán mondta: szeretnék gondolni, hogy a kép Szent Gellért püspököt ábrázolja, akit itt, a templomban temettek el, és akinek az ereklyéje pár éve tért haza Olaszországból, s a szembemiséző főoltárban helyezték el. A püspök 1046-ban szenvedett vértanúhalált a róla elnevezett szemközti hegyen, ezután helyezték az mai templom ősében örök nyugalomra. A plébániaközösség első pecsétje 1048-ból való, azaz 962 éve folyamatosan jelen van itt a keresztény közösség.

A Trónoló Madonna jellemző ábrázolás a középkorban. Mária és Jézus kék ruhája a mennyei világ teljességét jelzi. Mária úgy van jelen, mint a második Éva. Jézus egyik kezében egy alma van, az infrafelvételek tanúsása szerint – ez szabad szemmel nem látható. Az alma jelzi, hogy amit az első Éva elrontott a bűnnel, az engedetlenséggel, azt a második Éva állította helyre engedelmességével. Ezért mutat Jézus másik kezének ujjával Máriára. A középkori himnuszok ezt egy szójátékkal fejezik ki: Éva – Ave – fejtette ki a freskó teológiáját Osztie Zoltán.

Derdák Éva restaurátor a feltárás részleteit mesélte el. Mint mondta: nem értették, hogy miért négyzetes alakú fülke van a sok „mérműves kialakítású” gótikus ülőfülke közt. Mint kiderült: eredetileg ez is íves kialakítású gótikus fülke volt, csak befalazták. Hozzátette: sok minden előkerült, de a templomot sokszor átépítették, és számos alkalommal felújították, így bőven van még mit feltárni a vakolat alatt. Ugyanakkor újra kell gondolni a templom építésének egész történetét. Olaszországban ilyen képek a trecento idején, azaz az 1300-as években készültek. Ezért a kép készültét a XIV. század derekára datálják. A festmény oltárkép is volt egyben, és azért nagyon kontúros, mert már a bejárattól kivehetőnek kellett lennie a belépő számára.

Bodor Imre történész, aki a templom történetének avatott szakértője azt mondta, hogy a templom Budapest egyik legértékesebb építészeti emléke, mivel a középkortól az 1900-as évekig minden kor nyomot hagyott rajta. Először helyén egy római tábor temetőkápolnája állt, amire egy román kori templom épült rá, ami tanúja volt Szent Erzsébet eljegyzésének is. Ez a barokk újjáépítésig fennállt, ezután épült meg a hatalmas szentély, ami szentélykörüljárós elrendezésű, a most felfedezett freskók is a körüljáróban vannak. A liturgikus tér a pillérkötegek által határolt részen van, a mögötte lévő szentélykörüljáró zarándokútvonal lehetett. A freskók festett oltárképek, ezt látták a belépő hívek, hiszen akkor még nem volt szárnyasoltár. Az ülőfülkék freskói egy passiósorozat részei lehettek. A török korban mecsetté alakították a templomot, lemeszelték az ábrázolásokat, és egy mekka irányát jelző fülkét építettek be a déli-délkeleti oldalon. Miután újra a keresztények vették birtokba az épületet, hozzáépítenek egy barokk részt, majd később klasszicista és huszadik századi elemekkel is bővült a templom.

Osztie Zoltán a Magyar Kurír kérdésére elmondta: további freskók feltárását is tervezik minél nagyobb felületen; szeretnék szisztematikusan az összes gótikus ülőfülke képeit újra látható tenni, hogy elénk tárulhasson a középkori freskósorozat.

A freskót szeptember 26-án este 6 órakor áldja meg Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek.

SzG/Magyar Kurír