A Mária Út Egyesület három zarándokcsoportot is elindított a Mariazell–Csíksomlyó-útvonalon májusban. Budapestről Csíksomlyó felé indult egy zarándokcsoport, hogy negyven nap alatt érjen a búcsúba, egy héttel pünkösd előtt biciklisek is Csíksomlyó felé indultak, míg a mariazelli gyalogos zarándokok 17 nap alatt értek el az osztrák kegyhelyre. A három túra vezetője mesél tapasztalatairól, valamint arról, mik a további tervek a Mária Úttal kapcsolatban.

Kilencszáz kilométert biztosan megtettünk. Kilencen indultunk, heten érkeztünk be, ketten kényszerültek föladni. Útközben csatlakozott hozzánk egy román ortodox asszony is, aki nagyon mélyen élte meg a hitét – mondta el a Magyar Kurírnak Szilvay Gyula, a csíksomlyói gyalogos zarándoklat vezetője. A búcsújárást az ortodoxia is ismeri. De a magyar református vidékeken is nagy szeretettel találkoztunk – tette hozzá.

Remélem, hogy ez a zarándokút fontos összekötő kapocs lehet románok és magyarok közt. A híd szót nem használnám, mert az ottaniak úgy gondolják, hogy más ne rajtuk gyalogoljon keresztül. Nagyon vártak minket a falvakban. Viszont az, hogy sok szervezet szállt be a szervezésbe, egy kicsit elárvulttá tette az utat, azaz jobban is össze lehetett volna fogni, sok volt az esetlegesség. Engem személy szerint az hatott meg legjobban, amikor Csíkszentdomonkosra értünk, ahonnan elindult a csíksomlyói búcsú – emlékezett Szilvay Gyula. Mákófalván pedig, mikor látták, hogy mennyi szalag van a zászlónkon, egy nap alatt hímezték a pántlika hátoldalára gyöngyökből a falu nevét.

A szállások eléggé különbözőek voltak. Még előttünk áll egy megfelelő, egyenletes színvonalú, falusi vendéglátáshoz hasonló szállásrendszer kialakítása – vélekedik Szilvay Gyula. De több útvonalvariáns lesz majd a Mária Út erdélyi szakaszán is.

Tavaly is tapasztaltam, hogy a zarándokokat más szemmel nézik, a zarándoknak megvan a maga becsülete. Mindenütt segítenek, miután Lőrinciben ellopták a csomagjaink egy jelentős részét, a csapat egyik tagjának már előre intézték az ideiglenes személyi igazolványt, úgy, hogy ügyfélfogadási időn kívül is foglalkoztak vele. Tapasztaltuk az isteni gondviselést, mert amikorra áttettük a pihenőnapokat, akkor mindig jó idő volt, tudtunk pihenni is, mosni is. Tehát a zarándokok számíthatnak a gondviselésre – mutat rá Szilvay Gyula.

A kerékpáros zarándoklatot Merva László vezette. Ő a következőkről számolt be a Magyar Kurírnak: 15-én indultak Máriapócsról, és pünkösd előtti péntek délután találkoztak a gyalogosokkal. Gyaloglás közben megengedheti magának az ember, hogy elgondolkodva megy a másik nyomában, kerékpározás közben viszont nagyon kell figyelni – mutatott rá. A napi táv viszont a gyalogosok 8–10 órájával szemben inkább 5–6 óra, így utána magának, a közösségnek és a vendéglátónak is tud időt szakítani. A gyalogos zarándokainkkal 150 kilométert mentünk azonos útvonalon, egyébiránt mi inkább a tavalyi-tavalyelőtti gyalogos útvonalat követtük – nyilatkozta Merva László.

Két éve azt mondtam, hogy a Mária Út álma, hogy egy zarándokúttal összekössük Csíksomlyót és Mariazellt. Az álom megvalósult, és ilyen tudatban gyalogoltunk – mondta Szabó Tamás, a Mária Út Egyesület és a Mária Rádió elnöke, a mariazelli gyalogos zarándoklat vezetője szerkesztőségünknek. Az út járható, megvannak a szálláshelyek. Létrejött a kereszt kelet-nyugati tengelye, az észak-déli tengely a Częstochowa–Medjugorje-tengely lesz. Aki járt a Budapest-csíksomlyói és a mariazelli szakaszon is, az azt mondja, hogy a csíksomlyói szakasz még ennél is lelkibb – tette hozzá Szabó Tamás.

Az elnök rámutatott: az osztrákoknak a zarándoklat természetes, magától értetődő dolog, Magyarországon azonban nem az. Mint fogalmazott: itthon megkérdezik, hogy minek gyalogolunk ötszáz kilométert 17 napon át, míg az osztrákoknál megáll a traktor, és vezetője azt mondja: „Mariazellbe mentek? Én is szoktam menni!”

Szeretnénk kialakítani az önkormányzatokkal egy szövetséget, hogy így rendezhessük a zarándokút szálláshelyeit, szolgáltatásait, hogy bárki bármikor meg tudja magának szervezni az utat nagy biztonsággal, és ne csak harminc kilométerenként legyen szállása. Tömegek tudják most is igénybe venni a Mária Utat, mert járható, működtethető, de azért kell ehhez egy állandó, mindig rendelkezésre álló infrastruktúra is – fejtette ki Szabó Tamás. Szeretnénk kiépíteni egy homogén, egységes szállás-rendszert, hogy amire szükség van, az rendelkezésre álljon, a felesleges luxust pedig mellőzzük. Kétágyas, tévés szobákra nincs szükség, centrifugára viszont igen. Fontos, hogy tudja a zarándok, hogy mire számíthat, a szállások pedig állandóan rendelkezésre álljanak, foglalás nélkül. Ennek kialakítása az önkormányzatokkal közösen lehetséges, pénz nem kell hozzá sok, inkább csak szándék – tette hozzá Szabó Tamás.

Közeledik a częstochowai pálos kolostor emlékéve is, addigra a Budapest–Częstochowa-útvonalat olyan állapotba szeretnénk hozni, mint amilyenben most van a kelet-nyugati tengely, azaz, hogy komolyabb szervezés mellett járható legyen – mesélt a jövő terveiről a Magyar Kurírnak a túravezető. Utána pedig elkezdjük kiépíteni a hálózatot, hogy ez ne csak egy kereszt legyen, és kialakuljon a helyi zarándokutak rendszere. Egy példa: a fő útvonalra nem esik rá se Sümeg, se Tihany. Na de hát oda nem elmenni? A Mária Út továbbá része az európai zarándokutak rendszerének, kezdeményezzük is majd az ezeket tömörítő szervezethez való csatlakozást.

Magyar Kurír