Több mint fél éve minden hónap első szombatján százak vesznek részt a csíksomlyói kegytemplomban az esti szentmisén és az azt követő fáklyás körmeneten.
Több mint fél éve minden hónap első szombatján százak vesznek részt a csíksomlyói kegytemplomban az esti szentmisén és az azt követő fáklyás körmeneten. A Gyulafehérvári Főegyházmegye millenniumi évében hagyományteremtő szándékkal indították el az első szombati körmenetet, a csíksomlyói zarándok hétvégét. Októberben 180-an, májusban és júniusban már több mint kétezren vettek részt az első szombati szentmisén. Dr. Szakács Ferenc Sándorral, a Jakab Antal Tanulmányi Ház igazgatójával az esemény társadalmi, szellemi és lelki hátteréről beszélgettünk.
– Olyan világban élünk, ahol a hit nem tartozik a társadalmilag megbecsült értékek közé. Ugyanakkor az egyházi ünnepek, a pünkösdi búcsú, a Szent Antal-kilenced és legújabban az első szombati szentmise és körmenet azt bizonyítja, hogy folyamatosan növekszik azok száma, akik keresztény alapokra helyezik életüket.
– Korunkra az emberi értékekből való kiavatás a jellemző. Szándékosan használom a kiavatás szót. A beavatás ugyanis, amely számos nagy kultúrának szocializációs eszköze, pozitív folyamat, mely értékekkel vértezi fel a társadalom tagjait. A kiavatás ennek ellentéte: önző, értéktelen, hazug, megbízhatatlan minimál-énnek a létrehozásában segédkezik. Olyan ember megalkotásában játszik főszerepet, amely jól tud fogyasztani, megfelelő ütemben el tud adósodni, gyorsan átveszi a mainstream ideológiát, és jól beleolvad az elbutított tömegekbe. Úgy tűnik, napjainkban minden szocializáló eszköz (család, iskola, egyházak, média, azonos korúak csoportjai) elveszítette erejét, és az emberek megadták magukat a nagy világbutító folyamatoknak. A család mint a társadalom alapsejtje tudatos megsemmisítési folyamatnak van kitéve. Elszegényedett és eladósodott családok ezrei sodródnak a társadalom perifériájára. Az iskola új szabályzásokkal nem tudja megfelelőképpen befolyásolni a fiatalok szellemi és lelki fejlődését, a média tudatosan terjeszti az érték nélküli társadalom megvalósításának fontosságát.
A homo sapiens egyben homo politicus is, politikai hivatása van (kellene hogy legyen) a társadalom megszervezésében. Az új világbirodalmi struktúrák megfélemlítéssel, mellébeszéléssel, butítással próbálják ellehetetleníteni az emberek aktív szerepét társadalmuk rendezésében. Az idő (melyet saját sorsának rendezésére kellene felhasználnia) teljesen kicsúszik a modern ember kezéből. Modern rabszolgaként naponta több órát robotol, otthon pedig szellemi elfásultságában a valóságshow-k butaságával tompítja amúgy is elfáradt szürkeállományát. Idő és értelem hiányában viszont nem tudja megérteni és kezelni állapotát. Az új pénzbirodalomnak legfontosabb célja viszont az, hogy miközben teljesen kizsákmányolja a társadalmi erőforrásokat, az emberek nyugodtan tűrjék mindezt, és ne zavarják a folyamatot. A panem et circenses (kenyeret és cirkuszt) bevált módszere újraértelmeződik.
– A társadalom reszakralizációja, az ember értékének újraértelmezése, az önbecsülés megerősítése éppen ezért sürgető feladat. Milyen szerepet kaphat ebben a folyamatban egy olyan kegyhely, mint Csíksomlyó?
– Az Emberfia feje tetejére állította és leleplezte kora jól működő kizsákmányolásait, képmutatásait. Tanításának középpontjába az ember került. Nem a jog, hanem az ember, az igazság került előtérbe. A zarándokközpontok egyik fontos feladata az, hogy visszaadják az embereknek igazságba vetett hitüket, elveszített bizalmukat, amely az egészséges együttműködés feltétele, és amely nélkül nincs jövője az emberiségnek. Mostanság, amikor a profitszerzés, a tömegek elnyomása, az emberi értékek eltiprása került előtérbe, feladatunk, hogy olyan szervezett lehetőséget nyújtsunk Istent kereső embertársainknak, amely segít az igazi értékek megtalálásában, a mindennapi gondok átértékelésében, a lelki megerősödésben. Csíksomlyó Erdély és a magyarság legfontosabb zarándokhelye. Lourdes, Fatima, Mária Bistrica (Máriabeszterce, Horvátország) és más zarándokhelyeken tett látogatásaink arra indítanak, hogy Erdély szívében is megvalósítsuk azt, ami máshol lehetséges volt. Csíksomlyó helyi adottsága és kultusza segíthet abban, hogy a megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok közepette előmozdítsa az egészséges Isten-, ember- és világkép kialakítását. Csíksomlyó politikamentes környezete lehetőséget kell adjon a testi, szellemi és lelki megújulásra. Olyan műhellyé kell válnia, ahol a társadalom káoszában elcsigázott, Istent kereső emberek újra megtalálják lelki békéjüket.
– Jó alkalom a hagyományteremtésre az egyházmegye fennállásának 1000. évfordulója.
_ Első lépésként 2008 októberének első hétvégéjétől meghirdettünk egy zarándokhétvégét, melynek fontosabb programja a péntek délutáni keresztút, szombaton délben zsolozsma a klarissza nővéreknél, este pedig szentmise gyertyás körmenettel. Célunk az, hogy tudatosodjon az emberekben a havi rendszerességgel szervezendő programok állandósága. Olyan lelki élmények lehetőségét szeretnénk megteremteni, amelyek hosszú távon hatnak mind az egyén, mind a társadalom életére. Remélem, hogy Csíksomlyó a közeljövőben megtalálja megérdemelt helyét Európa nagy zarándokközpontjai között. Tervünk az, hogy lépésről lépésre hívjuk fel az emberek figyelmét e hely fontosságára. Csíksomlyót látogatni, ide elzarándokolni egyre lényegesebbé válik. Olyan világban élünk, ahol a lelki felüdülés, az elmélkedés, a kontempláció elengedhetetlenül fontos, mivel az embernek visszaadja egészséges életszemléletét.
Takács Éva,
Hargita Népe, 2009. július 3.
