Az Egyesült Királyság teljes, hatvanmilliós népességének majd' 9 százaléka, valamivel kevesebb mint 5,3 millió ember katolikus. Az Egyesült Királyságban kisebbségben van a katolicizmus; Angliában és Walesben 4,2 millió (8 százalék), Skóciában 850 ezer (16 százalék) a katolikus; Észak-Írországban, amely az írországi egyházhoz tartozik, természetesen az ír népesség katolikus. A Brit-szigeteken az V. századtól van jelen a kereszténység, amely a XVI. században szakadt el Rómától. A katolikusok csak a XIX. században nyerték vissza egyenlőségüket.

Az Egyesült Királyságnak nincs egységes katolikus egyháza abban az értelemben, hogy külön püspöki kara van Angliának és Walesnek (együtt) Skóciának és Írországnak. Ugyanakkor egy apostoli nuncius van az Egyesült Királyságban, aki jelenleg Faustino Sainz Muñoz érsek. Az Egyesült Királyság teljes, hatvanmilliós népességének majd' 9 százaléka, valamivel kevesebb mint 5,3 millió ember katolikus; a 32 egyházmegyében 2977 plébánia van. 59 püspök, 5225 pap, közel 6500 szerzetes szolgálja a híveket. A 2828 katolikus oktatási intézményben több mint nyolcszázezren tanulnak.

Anglia és Wales területére 597-ben érkezett az első pápai misszió, a Kenti Királyságban alapították meg először a katolikus hierarchiát, és itt jelent meg először a bencés szerzetesség, Canterbury Szent Anzelmnek köszönhetően. Ettől kezdve VIII. Henrikig, a XVI. század közepéig az egységes keresztény Európa és római egyház részeként működött az egyház. VIII. Henrik a házasságai kapcsán veszett össze a pápával, és ezért 1533 és 1536 között elszakította a helyi egyházat Rómától, és saját vezetésével megalapította az anglikán egyházat. Stuart (avagy Véres) Mária 1555-ben visszatért Rómához, de rövidesen, 1558-ban I. Erzsébet megint elszakadt Rómától. A Katolikus Egyház is tovább működött, habár nehézségektől és üldözésektől sújtva (Erzsébetet 1570-ben kiközösítette a pápa).

1932-ben elfogadták a katolikusok egyenlőségéről szóló törvényt (Catholic Emancipation Act) (habár az uralkodó csak anglikán lehet azóta is), és 1850-ben IX. Piusz pápa újjáalapította a katolikus egyházmegyéket. A 22 latin rítusú egyházmegye mellett felállítottak egy keleti rítusú Apostoli Exarchátust az ott élő ukránoknak. A 22 egyházmegye nyolc provinciához tartozik, amelyeknek központjai: Birmingham, Cardiff, Liverpool, Southwark és Westminster. A westminsteri érsek Vincent Nichols, aki Anglia prímása is (habár az angol jog nem ismer ilyen címet).

Angliában és Walesben a 2001-es népszámlálás adatai szerint 4,2 millió katolikus él, ami a népesség 8 százaléka. Száz évvel korábban a katolikusok csak a népesség 4,8 százalékát tették ki. 1981-ben volt az arányuk a legmagasabb: 8,7 százalék.

Skóciában az első ezredforduló tájékán vetette meg lábát a katolicizmus, amit 1560-ban, a skót reformáció során helyeztek törvényen kívül. 1793-tól aztán a katolikus emancipációnak köszönhetően már mindenki máséhoz hasonló civil jogokat gyakorolhattak a katolikusok. A hierarchiát formálisan csak 1878-ban állították fel újra.

A 2001-es népszámlálás szerint a skótok 16 százaléka katolikus, és 42 százalékuk tartozik a protestáns Skót Egyházhoz (Church of Scotland). Azaz az 5,1 milliós népességből 850 ezren katolikusok. A püspöki kar vezetője jelenleg St. Andrews és Edinburgh érseke, Keith O’Brien bíboros. A skót katolikus egyház nyolc püspökségén két érsekség osztozik.

Az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország katolikus egyháza az ír egyház része. A katolicizmus Írországba az V. században jutott el Szent Patriknak és az ő utódjának, az első ír püspöknek, Palladiusnak köszönhetően. A anglikanizmus elterjedése és a katolicizmus üldözése Írországra is hatással volt a Tudor-dinasztia (ehhez tartozott VIII. Henrik is) írországi térhódításával, és a helyzet is akkor javult, amikor a fent tárgyalt tartományokban. Ugyanakkor, mint ismeretes, Írországban a katolicizmus a nemzeti identitás része lett, ami miatt az ír szabadságért való küzdelem részint vallási színezetet ölt: protestáns angolok a katolikus írek ellen. Az ír egyházat nemrégen a szexuális visszaélések botrányai rendítették meg, ezért a pápa levelet írt az ír katolikusoknak. A írek túlnyomó többsége katolikus, és az egyháznak fontos társadalmi–közéleti szerepe van.

Angliában a XIX. századi megújuló katolicizmus számos híres konvertitát adott a világnak, többek közt a vasárnap boldoggá avatandó John Henry Newmant; vagy épp G. K. Chestertont, a híres krimiírót és hitvédőt; Graham Greene-t; de katolikus volt Alfred Hitchcock, Lord Acton és a Gyűrűk Ura szerzője, J.R.R. Tolkien is.

Az utóbbi években sem volt felhőtlen a brit kormány és az egyház viszonya, mivel a Munkáspárti kormányok olyan törvényeket szerettek volna elfogadtatni, amelyek korlátozták volna az egyház szabadságát, és például kénytelen lett volna nőket és homoszexuálisokat felvenni a szemináriumba, illetve intézményei alkalmazottainak kiválasztásakor nem vehette volna figyelembe a jelentkezők vallását (ezt a törvényt végül nem fogadták el), valamint a katolikus szervezetek nem utasíthatják el a homoszexuális párok jelentkezését örökbefogadásra.

Az Egyesült Királyságban előzőleg 1982-ben járt a katolikus egyházfő, II. János Pál, de ő csupán a katolikusokhoz ment lelkipásztori látogatásra, és a királynő nem fogadta őt (Margaret Thatcher miniszterelnök viszont igen). XVI. Benedek mostani látogatása viszont államfői szintű látogatás, amely az egész országnak szól.

Wikipédia/Magyar Kurír