Az 1956-os forradalom Magyarország népének a diktatúra elleni forradalma és a szovjet meg­szállás ellen folytatott szabadságharca, amely a 20. századi magyar történelem egyik legmeghatározóbb eseménye volt. A budapesti diákok békés tün­te­té­sével kezdődött 1956. október 23-án, és a fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával feje­ződött be november 10-én.

Az október 23-i budapesti tömegtüntetés a kommunista pártvezetés ellenséges reakciója és a fegyvertelen tömegre leadott véres sortűz következtében még aznap éjjel fegyveres felkeléssé nőtt. Ez a kormány bukásához, a szovjet csapatok visszavonulásához, majd a többpártrendszer visszaállításához és az ország demokratikus átalakulásához vezetett. November első napjaiban az új kormány megkezdte a tárgyalásokat a Szovjetunióval a szovjet csapatok teljes kivonásáról, a Varsói Szerződésből való kilépésről és az ország semlegességéről. A szovjet politikai vezetés azonban a kezdeti hajlandóság után meggondolta magát, és miután a nyugati nagyhatalmak biztosították arról, hogy nem nyújtanak a magyar kormánynak segítséget, november 4-én a szovjet csapatok hadüzenet nélküli háborút indítottak Magyarország ellen. Az aránytalan túlerővel szemben egyedül maradt ország több napon át folytatott szabadságharca így végül elbukott.

A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feloldott statisztikai adatok szerint 2652 magyar és 669 szovjet állampolgár esett el.^[1] A sebesültek száma magyar oldalon 19 226, míg szovjet oldalon 1540 fő volt.^[1] A forradalom következményeként kb. negyedmillió magyar hagyta el az országot, nyugatra menekülve.

1957. januártól a forradalom résztvevőit tömegesen börtönözték be, majd sokukat kivégezték. A brutális megtorlást és a magyar nép elnyomását az ENSZ és a világ közvéleménye egyaránt elítélte. A forradalom leverését követő évtizedekben Magyarországon tilos volt erről az időszakról beszélni, ellenforradalomnak bélyegezték. 1989 óta a forradalom kitörésének napja, október 23. nemzeti ünnep Magyarországon.

 

• 1 Előzmények
• 2 Az 1956. októberi forradalmi helyzet
• 3 A forradalom kitörése, október 23.
  • 3.1 A budapesti tömegtüntetés
  • 3.2 Események országszerte
  • 3.3 A Magyar Rádió ostroma
• 4 Budapesti események, október 24–31.
  • 4.1 A fegyveres felkelés kezdete
  • 4.2 A Kossuth téri mészárlás és hatása
  • 4.3 A forradalom győzelme
  • 4.4 A Köztársaság téri csata
  • 4.5 A többpártrendszer bevezetése és a szovjet kivonulás
• 5 Országos események, október 24–31.
• 6 A forradalom nemzetközi visszhangja
• 7 A szovjet döntés
• 8 A függetlenség kísérlete, november 1–3.
  • 8.1 A semlegesség kihirdetése és a szovjet lépések
  • 8.2 Nagykoalíció és semlegességi tárgyalások
• 9 Nemzeti szabadságharc, november 4–10.
  • 9.1 A szovjet invázió kezdete
  • 9.2 A szabadságharc eseményei
  • 9.3 A nemzetközi segítség kérdése
• 10 A szabadságharc leverése után
  • 10.1 1956 november–december
  • 10.2 A megtorlás
  • 10.3 A forradalom nemzetközi utóhatása
• 11 A forradalom emlékezete
• 12 Az 1956-os forradalom ismert személyiségei
• 13 Érdekességek
• 14 Lásd még
• 15 Lábjegyzet
• 16 Bibliográfia
• 17 Külső hivatkozások

http://hu.wikipedia.org