Az asztma olyan krónikus betegség, amely a légutak nyálkahártyájának gyulladásából fakad. A gyulladás miatt a légutak igen érzékenyek és erősen reagálnak olyan anyagokra, amelyekre egyébként allergiások vagyunk, vagy amelyek irritálják a tüdőnket.
A hörgők simaizomzata felszaporodik és a tüdőben található sejtek fölös mennyiségben termelnek nyákot, ezáltal tovább fokozva a légutak szűkületét. Az asztma a gyermekkorban a leggyakoribb krónikus betegség világszerte, előfordulási gyakorisága növekedett, elsősorban a fejlett nyugati országokban és ez nagyban összefügg az életvitellel, de az örökletes hajlamnak is nagy szerepe van. A tartós gyulladás a szöveti károsodás mellett okozza a légutak kóros túlérzékenységét is, ennek következtében a hörgők a különböző hatásokra (allergének, hideg levegő, cigarettafüst, vírusok, stb.) gyors beszűküléssel reagálnak.
A légutak szűkülete elsősorban a kilégzést nehezíti, mivel kilégzéskor nő a mellkasban a nyomás és a beszűkült kislégutak jóval előbb elzáródnak, emiatt a tüdőben több levegő marad kilégzés végén, a mellkast mintegy felfújt állapotban tartva. Mindez a gázcsere romlásához vezet, eleinte oxigénhiányt, súlyosabb esetben a szén-dioxid-leadás csökkenését is okozva.
Előfordulhat, hogy a betegnek csak időszakosan vannak asztmás rohamai enyhe, rövid ideig tartó nehézlégzéssel társulva. Az ilyen rosszullétek között teljesen jól, panaszoktól mentesen érezheti magát. Súlyosabb esetekben az asztma folyamatosan fennálló köhögéssel és nehéz légzéssel járhat, mely időnként tovább súlyosbodva nagyon erős rohamot eredményez, amely során megjelenik a sípoló légzés, mellkasi szorító érzés és légzési nehézség (fulladás), szapora légzés, a mellkas felfújt állapota, a légzési segédizmok használata (orrszárnyi légzés, bordaív alatti behúzódás), ha nem alkalmazzák a megfelelő kezelést, elkékülés (cyanosis) és légzési elégtelenség áll be.
Az asztma teljes mértékben ma még nem gyógyítható, de a legtöbb beteg gyógyszeres kezelés mellett tünetmentes vagy csak minimális tünetei vannak. Nagyon fontos az allergiát kiváltó anyagok elkerülése és eltávolítása a beteg környezetéből. Ez háziállatok esetében ( kutya, macska, aranyhörcsög stb.) viszonylag egyszerű, de a házi poratka, vagy még inkább a fák és füvek virágpora esetében sokkal nehezebb. A dohányfüst bizonyítottan káros, ezért mind az aktív és a passzív dohányzás kerülendő.
Az asztma kezelésében használt gyógyszereket két csoportba sorolhatjuk: a hörgőtágító vagy rohamoldó szerek és a gyulladáscsökkentő orvosságok. A hörgőtágítók perceken belül a légutak szűkületét oldják, de nem csökkentik a gyulladást. Ezek közül a legismertebbek a Bricanyl, Astrovent, Ipraxa vagy a Teofillin-készítmények, amelyek belélegezhető spray vagy porinhalátorok segítségével vihetők be a légutakba.
A gyulladáscsökkentő szerek legjelentősebb, az asztma kezelésében átütő sikert hozó csoportja a belélegezhető szteroidok. Ezek a gyógyszerek csökkentik a krónikus gyulladásokat, valamint a légutak kóros ingerlékenységét. Újabb készítménycsoport, mely a gyulladást is csökkenti és a hörgőket is tágítja s e mellett az asztmával gyakran együtt járó szénanáthás panaszokat is csökkenti, a leukotrien antagonisták, így a Singulair tabletta formában is adható. A rendszeres sportolás, a magashegyi levegő, bizonyos barlangok klímája kedvezően befolyásolja az asztmát.
Dr. Vajda Sándor főorvos,
www.nyugatijelen.com
