A Neander-völgyi emberek 30 ezer évvel ezelőtti eltűnése az evolúció egyik legnagyobb rejtélye. Az egymással versengő teóriák a népirtástól a történelem előtti idők éghajlatváltozásáig terjednek. Egy nemrég megjelent tanulmány azonban újabb elméletet vet fel: a kőkorszaki feminizmust.
Mai ismereteink szerint a Neander-völgyiek és a modern emberek közös őstől származnak, fejlődésük kb. 500 ezer évvel ezelőtt vált szét. A Neander-völgyiek Európában éltek, míg a Homo sapiens kb. 45 ezer évvel ezelőtt kezdett kirajzani Afrikából, amivel megindult az ősi barlanglakók visszaszorulása. Egyetlen más történelem előtti nép sem áll olyan közel hozzánk, mint a Neander-völgyiek, akik alig 2000 nemzedékkel ezelőtt még közöttünk éltek, és a vetélytársaink voltak a jávorszarvasokért és a rénszarvasokért folytatott versenyben.
Bár közel álltak hozzánk, a tudósoknak csak az elmúlt néhány évben sikerült megegyezniük arról, mik is voltak tulajdonképpen a Neander-völgyiek. "A Neander-völgyiek olyan archaikus emberek voltak, akik Európában külön fejlődtek a modern embertől. Nagyon hasonlítottak hozzánk, de mégsem olyanok voltak, mint mi" - mondta Lieberman.
A Harvard Egyetemen dolgozó Holger Roempler által vezetett nemzetközi kutatócsoport legújabb kutatása szerint a Neander-völgyiek nem csak hatalmas orral, nyújtott koponyával és széles mellkassal rendelkeztek, hanem sokuknak lángvörös szőrzete volt. Ebből arra lehet következtetni, hogy fehér bőrűek voltak. Ezenkívül rendelkeztek a FOXP2 génnel is, amely a beszédhez szükséges. A spanyolországi El Sidronban talált két csontvázban kimutatott gén azt a feltevést erősíti, hogy képesek voltak emberszerű beszédre. Az általuk benépesített terület is sokkal nagyobb volt, mint ahogy eddig gondolták: egészen Ázsia közepéig terjedt.
A múlt hónapban Svante Paabo, a németországi Max Planck Intézet vezetője, a szibériai Altáj-hegységben talált csontokban egy Neander-völgyihez tartozó mitokondriális DNS-t azonosított. A leletek több mint 3000 kilométerrel keletebbre feküdtek attól a vonaltól, amelyet eddig a Neander-völgyiek által benépesített terület határának gondoltak. A felfedezés óriási meglepetést jelentett, hiszen a tudósok eddig úgy hitték, hogy Ázsiában ebben az időszakban csupán egyetlen faj, a Homo erectus élt.
"Ezzel a Neander-völgyiek Mongólia és Kína küszöbére kerültek. Talán egy napon találunk egy Neander-völgyi Marco Polót is, aki találkozott a Távol-Kelet eltűnt lakóival" - véli Paabo. Közben a kutató azon dolgozik, hogy a csontmaradványokban talált DNS alapján rekonstruálja a Neander-völgyi ember genomját. "Ez lenne az első alkalom, hogy valaki meghatározza egy kihalt szervezet teljes genomját." Más tudósok pedig arra keresnek bizonyítékot, hogy a Neander-völgyiek és a modern emberek kereszteződtek egymással. Eddig azonban még nem találták genetikai nyomát annak, hogy a két faj közös utódot hozott volna létre. "Ha volt is ilyen, ahogy mindenki gondolja, annak nem volt evolúciós hatása. Inkább érzéki érdeklődésnek tekinthető" - mondta Lieberman.
Steven L. Kuhn és Mary C. Stiner szerint a nők merészsége is hozzájárult a Neander-völgyi emberek kihalásához. A Neander-völgyi asszonyok ugyanis ugyanúgy részt vettek a vadászatokban, mint a férfiak. Ez bátor, de valószínűleg hibás gyakorlat volt egy olyan populációban, amelynek száma alig haladta meg a 10 ezer főt. A szülési korban lévő nők elvesztése megpecsételhette az amúgy is állandó veszélyben élő faj sorsát.
"A Neander-völgyiek társadalmában minden a vadászatnak volt alárendelve. A klasszikus női szerepekre nincs bizonyíték. A közösség reproduktív magjának - terhes nőknek, kisgyermekes anyáknak és gyermekeknek - ilyetén veszélyeztetése komoly demográfiai hátrányt jelentett" - mondta Kuhn. Nem csak az jelentett problémát, hogy az asszonyok súlyos sérüléseket szenvedtek, hanem a vadászatban való részvételük miatt nem tudtak növényeket és más élelmet gyűjteni arra az időre, amikor a vadak száma megcsappant.
