Lendületesen fejlődik a faluturizmus a székelyföldi megyékben, ám a látnivalókban szintén gazdag Maros megyei hegyekben ez az iparág még gyerekcipőben jár. Bihar megyében a fürdővárosokban és a hegyekben is egyre többen kapcsolódnak be a faluturisztikai hálózatba.

Évről évre bővülő szálláslehetőségekkel és programokkal próbálnak a Hargita megyei vendéglátók több turistát vonzani a megyébe. Mátéffy Győző, a Hargita Turisztikai Egyesület vezetője szerint sikeresen, hiszen csúcsidényben 80–90 százalékos az egységek kihasználtsága, melyeket az egyesület honlapján, valamint budapesti és regionális kiállításokon is igyekeznek népszerűsíteni.

„Egyre több turistát tudnak fogadni a vendéglátók, hiszen gyarapodnak a vendégfogadó egységek, a már meglévők pedig bővülnek. Idén 120 új egységet minősítettünk, a falusi vendégfogadó háztól a szállodáig. Ráadásul nemcsak a számuk nő évről évre, hanem a szolgáltatás minősége is változott, már nem a néninél, bácsinál kivehető falusi ház egy-két szobájánál tartunk, a vendégfogadás elmozdult a panziós szállásadás irányába" – mondta el Mátéffy. A megye üdülőhelyei elsősorban a magyarországiak körében közkedveltek, közülük kerül ki a turisták körülbelül 80 százaléka. A leglátogatottabb helyek a megyében Parajd, ami az utóbbi időben lett népszerűbb a sok asztmás beteg miatt, ezenkívül Korond, Máréfalva, Zetelaka, Zeteváralja, Ivó, Csíkszentkirály, a csíkszentimrei Büdösfürdő a kedvelt helyek, valamint a Szent Anna-tó, amely ugyan rezervátum, így tilos a tóba bemenni, mégis nyaranta sokan járnak oda fürdeni, kempingezni. „A Szent Anna-tó mint üdülőhely nincs minősítve sem a kemping, sem a menedékház, nincs megfelelő vízellátás, de számunkra olyannak számít, mintha nem is létezne, hiszen tőlünk senki nem kért engedélyt, ugyanis mi mindig utolsók vagyunk a sorban, amikor engedélykérésekről van szó" – magyarázta Mátéffy. A megoldás szerinte az lenne, ha korlátoznák, mennyi kempingező mehet fel, és megfelelő vízellátást biztosítanának.

Programokra, nemcsak szállásra van igény

Mátéffy szerint az idelátogatók igényei is változtak az idők során, a Magyarországról érkező turisták nagy része már többször is járt Erdélyben, így már nemcsak a táj szépségét csodálni jönnek. „Változtak az igények, ma már nem elég csak szállást adni a tájat csodálni vágyó turistának, most már újat kell kínálni, szórakoztató programokra van igénye a vendégnek" – mutatott rá. Néhány éve kialakultak a programot kínáló helyek, mint például a Borospatakon panzióként működő falumúzeum, ami többhektáros területen fekszik, és az oda ellátogatók ott is élhetnek, megtapasztalva a vidék 100–200 évvel ezelőtti életmódját, életkörülményeit, helytörténettel, szokásokkal ismerkedhet meg. „Gyimesbükkön néhány éve Deáki András csángó házakat épített a régiek mintájára. Naponta több autóbusznyi turista érkezik, énekeket tanulnak, és egyéb programokban vesznek részt. Ezek olyan pluszok, amiért jön a turista, az ilyen jellegű szolgáltatásokra építheti egy kisebb régió a turizmusát" – fejtette ki Mátéffy, aki szerint nyereséges a vendéglátók vállalkozása, hiszen folyamatosan lehetőségük van a továbbfejlesztésre. A turisztikai egyesület vezetője szerint a strandolási lehetőségeket kellene még bővíteni, fejleszteni a megyében.

Székelyföld ereje: a borvíz, a mofetták, a termálvizek

Kovászna megyében lendületesen fejlődik a faluturizmus. Daragus Attila, az ANTREC faluturisztikai egyesület Kovászna megyei elnöke elmondta, egyre több panzió épül, ezek most már mind hárommargarétásak. Akinek jól megy, az látványosan terjeszkedik, sok a tízszobás és az ennél is nagyobb vendégfogadó. A régieket is folyamatosan újítják, már nem adható el a közös fürdőszobás panzió, és az „egy ház, egy szoba, egy ágy" jellegű szolgáltatásra sem vevők a turisták. A háromszéki falusi panziók 90 százalékát lefoglalták a nyári hónapokra, nagyon sok vendég, már az év elején foglalt szállást, hogy itt tölthesse a nyári szabadságát. Kovászna megye egyre népszerűbb a turisták körében, hiszen több tucat ásványvízforrással, mofettával, gyógyfürdővel kényezteti a látogatókat. Ilyen széles kínálattal az ország kevés térsége rendelkezik. „Ebben rejlik Székelyföld ereje"– fogalmazta meg Daragus. Minden település szervez falunapokat, egy-egy hétvégén két-három ilyen rendezvény is van, koncertekkel, főzőversenyekkel, nagy eszem-iszommal. A turisták szeretik ezeket, így érzik a falu lüktetését. A településekre egyre gyakrabban bemerészkedő medvék is inkább vonzzák, mint riasztják a vendégeket. Daragus elmondta, a Háromszékre látogató turisták többsége hazai, a romániaiak és közülük is elsősorban a fővárosiak az elmúlt években fedezték fel ezt a térséget, rájöttek, hogy itt is gyönyörű a környék, akárcsak a Prahova-völgyében, mindössze néhány kilométerrel kell többet utazniuk, viszont megfizethetőbbek az árak. Pár évvel ezelőtt a Kovászna megyei panziók vendégei többségében magyarországi turisták voltak, azóta a hazaiak, az osztrákok és olaszok is felkeresik ezeket a helyeket. Tavalyhoz viszonyítva 20–30 százalékkal emelkedtek az árak, idén nyáron a szállás egy éjszakára a hárommargarétás panzióban 100–120 lejbe kerül, ezért a pénzért reggelit is kap a vendég. A kétmargarétás panzióban ugyanezért 60–80 lejt kell lepengetni.

A megyében jelenleg hivatalosan több mint 120 vidéki panzió működik. Daragus Attila elmondta, sokan feketén, számla nélkül fogadnak vendégeket, így kevesebbet kérnek, de a szolgáltatásaik minősége is gyengébb. Az egyesület tagjai abban reménykednek, hogy ha a törvényhozás elfogadja a vakációs jegyek bevezetéséről szóló jogszabályt, ezzel sikerül visszaszorítani a feketeturizmust és a nem lojális konkurenciát. Az engedély nélkül működő panziók nem válthatják majd be a vakációs jegyeket, és emiatt talán törvényesítik tevékenységüket, hangsúlyozta Daragus Attila.

Maros: faluturizmus félgőzzel

Bár a Görgényi- és Kelemen-havasok, a Nyárád meg a Küküllő mente természeti adottságait illetően, Maros megye is vetekedik a Székelyföld többi régióival, az itteni faluturizmus még gyermekcipőben jár. A legtöbb vállalkozó vagy az első lépéseket teszi e téren, vagy csak félgőzzel végzi a dolgát. Sokan még az engedélyek kiváltását is halogatják, mások meg a reklám hiányára panaszkodnak. A csíkfalvi Tündér Ilona panzió a térség egyik legismertebb vidéki vendégfogadójának számít. Az egyszerű elszállásolás mellett tulajdonosa, Szász Csaba különböző ötletes, vendégcsalogató programokat is ki szokott találni. A közeljövőben például a Tündér Ilona-Napokat szervezik meg, melyre idén is számos érdeklődőt várnak. Ennek ellenére sem a csíkfalvi fogadóban, sem a szomszédos jobbágyfalvi tanyai házikókban nincsenek folyamatosan vendégek. „Az elmúlt évekhez képest javulást tapasztalunk, de még mindig nincs elég vendégünk. Mindent megteszünk a vendégekért, a helyfoglalások nem folyamatosak" – mondta el a cég kommunikációs munkatársa, Tövisi Attila. Szerinte a Közép-Nyárádmentét háttérbe szorítja a Felső-Nyárádmente meg Szováta. Borbély Emma is úgy látja: a szovátaiaknak az idén jól bejött a számításuk, hisz telt házzal működnek. A Kisküküllő Térségi Társulás elnöke, mely a fürdőváros és Balavásár közötti településeket tömöríti, azt tapasztalta, hogy Maros megyében is kezd valami megmozdulni. „Mivel egyesületünk több társadalmi kategóriának is ingyenes képzést biztosít, két csoporttal is vendégfogadói tanfolyamot indítottunk. Tehát a régióban érdeklődés lenne, de a beruházásokkal haladunk nehézkesebben" – ecsetelte a helyzetet Borbély Emma. Hozzátette: a Kis-Küküllő menti falvakban – Szováta mellett főként Kibéden és Sóváradon – egyre többen kezdenek belevágni, azonban nem sietik el az engedélyek kiváltását és vendégfogadójuk minősítését, hivatalos bejegyzését.

Látványos fejlődés Biharban

Bihar megyében az utóbbi nyolc évben látványosan fellendült a faluturizmus, tájékoztatta a Krónikát Maria Tătar, az ANTREC Bihar megyei képviselője. Kétezerben mindössze három panzió működött, míg idén 180 panzióban kínálnak szálláslehetőséget a turistáknak, és további 20 létesítményt építenek. A panziók 70–80 százalékos kihasználtsággal működnek. Bihar megyének két fő turisztikai célpontja van, a hegyvidék és a termálfürdők. Félix- és Püspökfürdő iránt a különféle kezelések miatt nagy az érdeklődés, a hegyvidékre, a Vertop és Pádis környékére egész évben jönnek a turisták. Nyáron főleg magyarországiak érkeznek a bihari hegyekbe, télen inkább az országból jönnek a síelni vágyok. Egy kétágyas szoba 80 és 180 lej között változhat. Az, hogy a turistának mennyit kell fizetnie, több dologtól is függ. Egy parasztházból kialakított panzióban, ahol közös a fürdőszoba, kevesebbet számolnak fel, mint egy saját fürdőszobával ellátott újabb épületben.

Az ANTREC egyébként képzéseket is szervez, és nemcsak a tagjainak. A panziók minősítését ingyenesen végzik. A faluturizmus fellendülését egyébként segíti az idén májusban életbe lépett 636. számú minisztériumi rendelet. Ez ugyanis az elődjével, az 516. számúval szemben nem tíz, hanem húsz szobában vagy hatvan férőhelyben határozza meg egy panzió befogadóképességét. Az üzemeltetők arra törekednek, hogy különféle szolgáltatásokkal csalogassák az ügyfeleket. Fizetés ellenében például lovaglást vagy kocsikázást szerveznek a turistáknak, esetleg gazdákkal szerződnek, akik amellett, hogy bemutatják egy falusi gazdaság működését, friss élelmiszerrel is ellátják a turistákat. Nem kell fizetni ellenben például színház- vagy koncertjegyek lefoglalásáért, a panziók jó részében például újságokat is rendelnek, amiket a vendégek ingyen olvashatnak.

www.kronika.ro